Elfogadta az ukrán parlament csütörtökön a nyelvtörvényként emlegetett törvényjavaslatot, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát – jelentette az MTI kijevi tudósítója.
Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló, 5670-d kódjelzést viselő törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.
A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás. A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek – utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben – beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.
Andrij Parubij házelnök megjegezte, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ígéretet tett a törvény aláírására. A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!” üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.
Mennyi a magyar Kárpátalján? | Magyar Hang
Tizenöt év alatt 21 ezerrel lettek kevesebben, így számuk 131 ezer lehet, de közölük is sokan ingáznak, külföldön dolgoznak. A Summa 2017 felmérés részletes elemzése.
A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez. A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.
A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére. A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.
Tizenhárom hónap türelmi idő, az új elnök is megvizsgálja, összehangban van-e az alkotmánnyal az új jogszabály
A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.
Porosenko elbukta az elnökválasztást, Zelenszkij lesz az államfő | Magyar Hang
Váltás lesz az elnöki székben. Porosenko elismerte a vereségét, Zelenszkij már is jelezte: megvédi az ukrán nyelvet, egyúttal meneszti a „régi csapat” tagjait is.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.
Közben az elfogadott nyelvtörvény felülvizsgálatát ígéri az április 21-i ukrán elnökválasztás nyertese – írja a Kárpátalja.ma hírportál. Volodimir Zelenszkij Facebook-os oldalán közölte: beiktatását követően megvizsgálja, hogy a törvény megfelel-e Ukrajna Alkotmányának, továbbá, hogy az országban élő állampolgárok mindegyikének érdekeit szolgálja-e. Erről, egyébként már pár órával a választási exit poll eredmények után is nyilatkozott, ahogy arról lapunk is beszámolt már múlt vasárnap este.
Szavai szerint korai lenne a törvény következményeiről beszélni, amíg nem hozzák nyilvánosságra annak végleges szövegét.
– Az elnöki posztba történő kinevezésemet követően alaposan megvizsgáljuk a törvényt, hogy az megfeleljen minden ukrán állampolgár alkotmányos jogainak és érdekeinek. Az elemzés eredményeinek figyelembevételével, a lakosok érdekeit szem előtt tartva hozom meg a döntésemet Ukrajna elnökeként – írta. Zelenszkij hangsúlyozta: az államnak pozitív példákat felmutatva, ösztönözően kell tennie az ukrán nyelv fejlődéséért, nem pedig tilalmak és büntetések útján.
