2005 októbere óta először fogad hivatalos látogatáson amerikai elnök magyar kormányfőt a washingtoni Fehér Házban. Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump május 13-i találkozója előtt összeszedtük, 1990 óta hogyan alakultak a washingtoni hivatalos magyar kormányfői vizitek.
Idősebb George Bush volt az első amerikai elnök, aki Magyarországon járt. 1989-es látogatásán miniszterelnöki találkozóra még értelemszerűen nem kerülhetett sor, az elnök azonban több más Fidesz-tag mellett Orbán Viktorral, a párt akkori szóvivőjével is találkozott. Az első hivatalos látogatásra 1990 októberéig kellett várni, amikor George Bush Antall József miniszterelnököt fogadta imponáló külsőségek közepette – ahogy Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter felidézte a Magyar Hangban: „beszélgetéseik egy valódi barátság alapjait fektették le”.
A következő év augusztusában, a moszkvai puccs első napján az amerikai elnök telefonon biztosította Antallt támogatásáról. – Ezzel vette kezdetét a két vezető közti rendszeres telefonon, illetve levélben történő eszmecsere – idézte fel Jeszenszky Géza. – 1991. október 4-én a Fehér Házban folytatott megbeszélésükön Antall a délszláv helyzet rendezését összekapcsolta a NATO általános válságkezelő szerepéről szóló javaslattal. A bizalmi viszony jele volt, hogy Antall betegségének kiújulása kapcsán 1992. június elején Bush elnök telefonon érdeklődött magyar kollégájának egészségi állapota, valamint helyzetértékelése iránt.
Ikarus a Fehér Ház kertjében
Boross Péter volt az egyetlen magyar miniszterelnök, aki nem járt a Fehér Házban hivatalos úton. Horn Gyulát 1995-ben Bill Clinton fogadta. Találkozójuk egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a megbeszélések utáni sajtótájékoztatóra begördült egy busz a Fehér Ház kertjébe. A tömegközlekedési jármű közös, amerikai-magyar közreműködéssel készült, a karosszériát Magyarországon gyártották és mintegy 300 darab készült el belőle akkorra a North American Bus Industries égisze alatt, amely cégnek már az 1970-es évek végétől voltak együttműködései az Ikarusszal. A csuklós járműbe egyébként a visszaemlékezések szerint néhány méterig maga Bill Clinton is beült, majd az eseményt követően a magyar küldöttség abban hagyta el az amerikai elnöki rezidenciát.
– Bevezettek a Fehér Házba, s alig két-három perces várakozás után beléptünk a tárgyalóterembe. Clinton szívélyesen köszöntött, bemutatta Al Gore alelnököt, Warren Christopher külügyminisztert és a külpolitikai tanácsadóját, majd a két, egymás mellett álló karosszékhez tessékelt, ahol helyet foglaltunk. Érdeklődött utazásunk és Budapest felől, majd megkezdődött a hivatalos tárgyalás – idézte fel az eseményt Azok a kilencvenes évek… című könyvében Horn Gyula.
Továbbra is csak terv, hogy egyszer Budapestre jön Trump | Magyar Hang
Az amerikai nagykövet jobban aggódik Oroszország és Kína, mint Soros György miatt.
Orbán Viktor második elnöki találkozóját már miniszterelnökként jelenhetett meg. Bill Clinton három évvel Horn Gyula látogatása után, 1998 októberében fogadta a Fehér Házban a magyar kormányfőt. Ezt követően azonban, bár próbálkozások voltak, az első Orbán-kormány idején már nem került sor a legmagasabb szintű találkozóra. Orbán Viktor 2001 májusában magánlátogatáson ugyan megfordult Washingtonban, ahol a Dick Chaney alelnökkel folytatott megbeszélése alatt George W. Bush elnök is csatlakozott hozzájuk, ám ez nem számított hivatalos találkozónak.
Orbán második nekifutásra csak Bostonig jutott
A 2002-es választások előtt felmerült, hogy a magyar miniszterelnök immár hivatalosan is felkeresheti Bush elnököt, ám Orbán Viktor végül csak Bostonig jutott, ahol átvett egy díszoklevelet, az Egyesült Államok első embere ugyanis az előzetes várakozások ellenére nem fogadta őt.
Nem úgy Medgyessy Pétert, aki néhány hónappal beiktatását követően, 2002 novemberében járt a Fehér Házban. A Bush-sal folytatott félórás tárgyalást a magyar miniszterelnök az MTI tudósítása szerint „nagyon izgalmasnak és érdekesnek nevezte”. Hozzátette, a látogatás célja volt, hogy új fejezetet nyissanak az magyar-amerikai kapcsolatokban.
Magyarországnak is fájni fog Trump új terve | Magyar Hang
A szövetséges államok viseljék a náluk állomásozó amerikai csapatok költségeit, ezen felül pedig fizessenek további 50 százalékot azért a kiváltságért, hogy mindezt megtehetik – ezt szeretné elérni az amerikai elnök.
Két évvel később újabb washingtoni találkozóra került sor Medgyessy és Bush között. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az amerikai elnök az MTI szerint méltatta a magyar miniszterelnököt, akit erős vezetőnek és erős szövetségesnek nevezett. – Értékelem azt az embert, aki tartja magát a szavaihoz – jelentette ki Bush. A találkozón az iraki helyzet mellett a vízummentesség ügye is előkerült, erről a Medgyessy Péter úgy fogalmazott, az Egyesült Államokban már elnöki szinten foglalkoznak a kérdéssel.
Tizenhárom éve volt utoljára legmagasabb szintű találkozó Washingtonban
A legmagasabb szintű fehér házi találkozóra 2005 októberében került sor utoljára: George W. Bush akkor Gyurcsány Ferencet fogadta egy közel egyórás megbeszélés erejéig. A magyar miniszterelnök hazatérését követően parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek minősítette amerikai látogatását, hiszen áttörést hozott az amerikai-magyar kapcsolatokban. Gyurcsány szerint az Orbán-kormány „oktalan és elhibázott” politikát folytatott a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően. Emlékezetes, a New York-i tragédia után Csurka István keményen bírálta az Egyesült Államokat a parlamentben, Orbán Viktor miniszterelnök pedig nem határolódott el a szavaitól. Többen ennek az elmaradt gesztusnak tudták be, hogy megváltozott a magyar kormányfő megítélése Washingtonban.
2006-ban Bush elnök ismét találkozott Gyurcsány Ferenccel, ám ekkor rövid európai útján ő maga kereste fel a magyar kormányfőt, ezzel édesapja után ő lett a második amerikai elnök, aki hivatalosan ellátogatott hazánkba. George Bush köszöntőjében elárulta, azért jött Magyarországra, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalomról. – A magyarok fegyvert fogtak, amikor Moszkva brutálisan el akarta nyomni a forradalmat – fogalmazott az elnök, majd párhuzamot vont Magyarország fejlődése és Irak között, illetve az '56-os események és az iraki diktatúra felszámolása között.
Közel nyolc hónapja fogva tartják Trump erdélyi magyar sofőrjét az elnök bevándorláspolitikája miatt | Magyar Hang
Tamás Zoltánt minden bizonnyal kitoloncolják az Egyesült Államokból.
A Gyurcsány Ferencet követő Bajnai Gordon kormányfő is ambícionálta magát egy washingtoni találkozóra, s 2009 év végén el is látogathatott a Fehér Házba, ám találkozni Barack Obama akkori elnökkel nem sikerült. Bajnai végül azzal a Joe Biden alelnökkel folytatott megbeszélést, aki épp a napokban jelezte, hogy két ciklusnyi „reprezentatív” szerep után megméretné magát a 2020-as elnökválasztáson. A veterán külpolitikus és az elvileg egy évtizede a tűzoltó kormányfő szerepet vállaló Bajnai akkor többek között egy masszív, mintegy kétszáz főről szóló afganisztáni magyar csapaterősítésben egyezett megy. „Részt veszünk logisztikai, kiképzési műveletekben, támogatjuk az ottani választásokat” – nyilatkozta akkor a Fehér Ház előtt lezárt utcán rögtönzött, az eredeti tervekhez képest jelentős csúszással megtartott sajtótájékoztatóján Bajnai.
A második Orbán-kormány hivatalba lépése, vagyis 2010 óta a magyar miniszterelnök nem kapott meghívást a Fehér Házba hivatalos találkozóra. Ennek ellenére Orbán Viktor több alkalommal is pózolt Barack Obama oldalán. Az amerikai elnök 2015-ben az ENSZ Közgyűlése 70. ülésszakán fogadta a magyar miniszterelnököt New Yorkban, egy évre rá pedig a nukleáris biztonságról szóló tanácskozáson álltak össze egy fotó erejéig az Ovális Irodában.
