Magyarország barátaira és szövetségeseire panaszkodott Szijjártó Péter Brüsszelben magyar újságíróknak, az első Egyesül Államok-EU energiakonferencia után. A külgazdasági és külügyminiszter több kétoldalú találkozó után azt mondta, hogy hiába szeretnék mások azt látni, hogy Magyarország függetlenedik az orosz gáztól, erre jelenleg nincs meg a gyakorlati lehetőség. Két példát említett ezzel kapcsolatban. A nemrég feltárt román Neptun-mezőről Magyarország szeretne nyersanyagot venni, azonban a kitermelés még meg sem indult. Ennek az az oka, hogy az amerikai tulajdonú Exxon-Mobil és az osztrák OMV nem tud megegyezni a román hatóságokkal.
Ugyancsak elakadt egy másik magyar terv: a Krk-szigeten lévő, az amerikai cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas, úgynevezett LNG-terminálban szeretne a magyar kormány 25 százalék plusz egy részvényt vásárolni, azonban a horvátok nem reagálnak erre az ajánlatra. Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország jövő évi energiaellátása már biztosított, az orosz Gazprommal kötött megállapodás alapján. Hozzátette, hogy 2021-től elérhetővé válnak Magyarország számára a litván és lengyel LNG-terminálok, sőt, idén szeptemberben megkezdődik a magyar-szerb interkonnektor kiépítésének előkészítése is, ez pedig a Törökország felől érkező gázhoz jelent hozzáférést.
A napokban nagy botrányt okozott Brüsszelben, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban megvétózott egy Izraelt elítélő uniós nyilatkozatot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerettek volna előterjeszteni. Szijjártó Péter erre azt mondta, hogy az a nyilatkozat nem enyhítette, hanem mélyítette volna a konfliktust, ezért az ilyeneket eddig is és ezután is meg fogja vétózni a magyar diplomácia.
Szijjártó Brüsszelben: vétózunk is, meg nem is | Magyar Hang
Svájccal és az Arab Ligával is aláírjuk az egyezményt, a Budapest Folyamat esetében viszont más a helyzet.
Így az a furcsa megoldás született, hogy az ENSZ-ben a finn uniós diplomata 27 ország nevében – tehát az aláírók felsorolásánál Magyarországot nem említve – felolvasta a majdnem közös álláspontot. Szijjártó Péter szerint tisztességes és kiegyensúlyozott álláspontra van szükség a közel-keleti béke ügyében, ez a dokumentum pedig csak a többiek szerint volt az, Magyarország szerint nem.
A sajtótájékoztatót követően a külügyminisztérium egy közleményben jelezte, hogy melyek voltak azok a kérdések, amelyekben – Magyarország számára – egyfajta vörös vonalat lépett át a huszonhetek nyilatkozata. A következőket írták:
„A kiegyensúlyozottság jegyében fontosnak tartottuk volna például megemlíteni a gázai határnál történteket vizsgáló ENSZ tényfeltáró bizottság (Commission of Inquiry) kapcsán a palesztin tüntetéseket Izrael elleni támadásokra felhasználók felelősségét. Szintén problémásnak éreztük, hogy – a telepeserőszak elítélése mellett – a felszólalás nem tér ki az izraeli civileket érő támadásokra, illetve arra a tényre, hogy a palesztin vezetés a költségvetési forrásokat részben terroristák családjainak támogatására használja fel. A palesztinközi kiegyezés, egy nemzetközileg és a palesztin lakosság által is elfogadott legitim palesztin vezetés megléte megítélésünk szerint elengedhetetlen a jövőbeni békemegállapodás szempontjából. Ezen kívül hazánk egyoldalúnak tartotta az izraeli döntéssel kapcsolatos elítélő álláspontot, amely aggodalmát fejezte ki a Palesztin Hatóság adójövedelmeinek befagyasztására vonatkozóan.”
