Jeszenszky: Nem hiszem, hogy a fegyvereladáson múlt a találkozó

A védelempolitikai, illetve egyéb szakpolitikai kérdések már legkésőbb a külügyminiszteri találkozón eldőlhettek, most pedig csak a kapcsolatok szorosabbra fűzése lehetett az Orbán-Trump megbeszélés célja – erről beszélt lapunknak a Méltányosság elemzője, Rajnai Gergely. A hétfői vizit azt mutathatja, hogy ez a régió ismét fontos az amerikaiaknak, egyúttal szeretnék csökkenteni az orosz befolyást térségünkben. Ezt támaszthatja alá, hogy előzőleg más közép-európai vezetőkkel is egyeztetett Trump.

Az amerikai kormányzat nagyon vegyes képet mutat Rajnai szerint. Miközben Trumpnak önállóan nem nagyon van véleménye a térségről, addig a felsővezetés nem feltétlenül pártolja az itteni politikai irányt. Nem lehet véletlen, hogy egy időben hívták egyeztetésre Márki-Zay Pétert is. Ugyanakkor a Méltányosság elemzője szerint az sem jön rosszul az amerikaiaknak, hogy van itt egy megosztó politikus, miután az „oszd meg és uralkodj” taktikát látják célravezetőnek. Nem céljuk, hogy egy egységes Európával folytathassanak tárgyalásokat, úgy érzik, így mindenkivel a legjobb üzletet tudják kötni.

Sötétben tapogatózik az ember, mikor ilyen rövid idő elteltével kell értékelni ezt a találkozót – ezt már Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter fejtette ki a Magyar Hang megkeresésére. A volt oslói nagykövet ugyanakkor általánosságban örül neki, ha az amerikai-magyar kapcsolatok javulnak, bár azt is elég nagy bajnak tartja, hogy van mit javítani ezen a téren. Jeszenszky örült volna annak is, ha már az Obama-vezetés invitálja meg a magyar kormányfőt, de emellett látni kell azt is, hogy Amerikát szintén lefoglalják a maga bajai.

Szintén kiemelte Jeszenszky, hogy nem véletlenül hívtak meg két ellenzéki személyt szintén ezen a napon. Ez jelzi, hogy az amerikai adminisztrációnak is komoly aggályai vannak a magyarországi viszonyokkal kapcsolatban. „Azt viszont nem várhatta senki, hogy Trump majd megfeddi a hozzá érkező Orbánt. Egy szövetségesi viszonyban amúgy sem lehetne ilyesmire számítani, és úgy elérni sem lehet sok mindent, ha az egyik fél folyton csak bírálja a másikat” – tette hozzá a volt külügyminiszter. Jeszenszky azt is felületes megállapításnak véli, hogy csak a fegyvereladások miatt történt volna a találkozó. „Nem hiszem, hogy ezen múlott volna a találkozó” – mondta. Az persze biztos szerinte, hogy az üzlet határozottan jót tett a vizit szempontjából.

Rajnait és Jeszenszkyt arról is kérdeztük, mi okból folytathat egyeztetéseket Habony Árpád és David B. Cornstein nagykövet. A Népszava számolt be ezekről az egyeztetésekről, hétfőn pedig Kész Zoltán és Márki-Zay Péter is összefutottak Washingtonban Habonnyal a posztjuk szerint. Jeszenszky szerint a miniszterelnöktől hallhattuk, hogy Habonynak semmilyen közjogi funkciója sincs, így erre kell hagyatkoznunk. „Persze látjuk, hogy eközben mégis időről időre feltűnik valahol, informális befolyását építgetve” – mondta Jeszenszky. Rajnai elmondta, Habonynak eddig is jó kapcsolata volt a republikánus körökkel, de ez nem kirívó dolog, a legtöbb országnak van valamilyen lobbiszervezete. „Még ha eközben a magyar egy kicsit túl is méretezett” – tette hozzá.

Érdekes, hogy Donald Trump épp az Orbán Viktorral való találkozón jelentette be, hogy hamarosan találkozik két másik „autoriter” vezetővel – kommentálta a hétfőn történteket a New York Times. Az amerikai elnök ugyanis hamarosan kezet rázhat Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel is. Erre a G20 csúcson kerülhet majd sor Japánban.

Orbán Viktor és Donald Trump első, negyedórás megbeszélése zajlott a nyilvánosság előtt, majd következett a zárt ajtók mögötti tárgyalás, amely az előrejelzett húsz helyett negyven percen át zajlott. Ezt követően viszont nem érkezett újabb tájékoztatás az elhangzottakról.

A New York Times kiemelte, hogy Trump önmagához hasonlította Orbánt: „Rendkívül tisztelt. Tisztelt egész Európában. Talán, mint én, némiképp ellentmondásos, de ez rendben van. Abszolút rendben van. Jó munkát végeztél, és megőrizted az országod biztonságát.” A lap szerint a magyar miniszterelnök számára ez egy nagy megerősítés volt, főként azután, hogy az európai vezetők sokszor fagyos hangulatban köszöntik, és veszélyesnek tekintik őt.

A Washington Postnak amerikai kormányzati források azt emelték ki, hogy ezzel inkább Közép- és Kelet-Európa, mintsem a magyar kormányfő felé közelednek. A CNN által megszólaltatott hivatalnok is ezt hangsúlyozta: a találkozó célja a kötelék erősítése két NATO-szövetséges között, nem pedig a bilaterális kérdések megvitatása.

Mindezt erősíti, hogy Trump nemrég találkozott a szlovák kormányfővel, Peter Pellegrinivel is, dicsérve a két ország NATO-n belüli partnerségét.

Orbán a közös sajtótájékoztató után kifejtette: nosztalgikus érzések kerítették hatalmába, hiszen 18 éve járt a Fehér Házban először. Előbb Bill Clintonnal, majd George W. Bush-sal tárgyalt. „Azért ez most egy másfajta vezető. Erős vezető, világosfejű vezető, célratörő ember, aki pontosan tudja, hogy mit akar. Magyarországról is mindent tudott, amit tudni kellett” – mondta a Facebookon közzétett videójában a kormányfő.

A találkozót megelőzően ugyanakkor kiderült, csillagászati összegű fegyverüzletről állapodhat meg a két ország a Lockheed Martin repülőgépgyártóval. A Direkt36 szerint elképzelhető, hogy a magyar állam továbbfejlesztett amerikai F-16-osokat vesz, mintsem F-35-ösöket. Pellegrini esetében az elnök már kiemelte, hogy Pozsony decemberben szerződést írt alá 14 darab F-16-os vadászgép vásárlásáról.