Miért hívta fel Trump Putyint?

Az amerikai közvélemény még Robert Mueller különleges ügyész nyilvánosságra hozott jelentésének részletein rágódott, amikor a győzelmét ünneplő Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint. Az egy héttel ezelőtti másfél órás telefonbeszélgetés az eddigi leghosszabb volt kettejük között. De miért volt ilyen sürgős az amerikai elnöknek, hogy felhívja orosz kollégáját?

Az orosz–amerikai kapcsolatok több hónapos feszült csendjét törte meg Trump és Putyin beszélgetése. A múlt év júliusában Helsinkiben tartott, sokak által reménykedve várt eddigi egyetlen csúcstalálkozó után a kétoldalú viszony olyannyira fagyossá vált, hogy a novemberre, az argentínai G20-as csúcs idejére tervezett másodikat már le is vették a napirendről. Az ürügy a Kercsi-szorosban kirobbant ukrán–orosz incidens volt, ám közelebb járunk az igazsághoz, ha arra gondolunk, hogy az orosz kapcsolatai miatt belpolitikai nyomás alatt tartott Trump aligha engedhetett meg magának egy újabb megbeszélést Putyinnal. Mindezek fényében igazi szenzációnak számít a mostani hosszú beszélgetés.

Az eszmecseréhez persze akadt téma bőven. Így a nukleáris egyezmény jövője, amelybe Washington már bevonná Kínát. Aztán ott van a venezuelai helyzet, amelyről a durva üzengetések után azóta már a két külügyminiszter, Szergej Lavrov és Mike Pompeo is egyeztetett. Vagy Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének Putyin és Kim Dzsongun vlagyivosztoki tárgyalásai után különösen aktuális ügye. De Volodimir Zelenszkij megválasztása után Ukrajnában is új helyzet állt elő. No, és maga a Mueller-vizsgálat lezárása, amelyről az orosz elnök kacarászva jegyezte meg, hogy a hegyek egeret szültek.

Twitter-bejegyzésben Trump „nagyon jó” és „gyümölcsöző” beszélgetésnek minősítette az egyeztetést az orosz elnökkel. Mint írta, „ahogyan már a boszorkányüldözés előtt mindig is mondtam, nem rossz, hanem jó, ha jól kijövünk Oroszországgal, Kínával és mindenki mással is”. De Trump egészen más hangnemben beszélt Putyinnal Venezueláról is, mint előtte Pompeo és Bolton.

Talán nem véletlenül! Az amerikai elnök az ellene a Mueller-jelentés után is folytatódó belpolitikai támadások közepette tesztelni akarta, mekkora is valójában a szép lassan beinduló elnökválasztási kampány előtt az ellenállás. Emellett Trump érezhetően újrafogalmazná a „gonosz tengelyéről” szóló koncepciót is. Ide eredetileg Oroszországot, Kínát, Észak-Koreát és Iránt sorolja Washington, ám Trump kivenné e sorból Moszkvát. Egyrészt azért, mert az igazi ellenségnek Kínát és Iránt tartja, másrészt a Kremlt – mint erre már Helsinkiben is utalt – szívesen felsorakoztatná maga mellé Pekinggel szemben. A Mueller-jelentés után ezzel szemben már nem olyan nagy a belpolitikai ellenállás, mint korábban. Az más kérdés, hogy Putyin mennyire lenne partner ebben. Trump azonban elérkezettnek látja az időt, hogy egy külpolitikai áttöréssel indítsa a kampányát. Ha ez nem is okvetlenül az amerikai–orosz kapcsolatokban következik be, Moszkva mindenképpen segíthet akár a kínai viszony konszolidálásában, de adott esetben a koreai kérdésben is.

A mostani beszélgetés ismét rávilágított az orosz-amerikai kapcsolatokban meglévő kettősségre. Miközben a két állam szintjén kimondottan rossz a viszony, addig Trump és Putyin között megmaradt a „kémia”. Ennek ellenére a két ország közeledésére egyelőre nem lehet számítani. Washington továbbra is úgy tekint Oroszországra, mint amely a Közel-Kelettől Latin-Amerikáig megtörte az Egyesült Államok monopóliumát az erő alkalmazására. Ezért aztán Oroszország feltartóztatása katonai értelemben továbbra is cél, míg a Fehér Házat az orosz piac nem igazán érdekli. Ezzel szemben Kína éppen a hatalmas piaca miatt vonzó, és gazdasági értelemben jelenti az Egyesült Államok számára a legnagyobb kihívást.

(Május 13-án Donald Trump bejelentette, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcsán találkozik majd Putyinnal és Hszi Csin-Pinggel, május 14-én pedig az amerikai és az orosz külügyminiszter már tárgyalt is egymással.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!