Tömegével jelennek meg az interneten a hongkongi kiadatási törvény elleni demonstrációk kapcsán az összeesküvés-elméletek, amelyek olykor minden korábbi várakozást felülírnak.
Sok esetben persze a hongkongi vezetés maga is sokat tesz azért, hogy a kibontakozó tüntetéshullámért másokat tegyen felelőssé. Így csütörtökön egy, az értékpapír-eladásokat felügyelő szerv megbírságolta a New York-i központú Soros Alapkezelőhöz tartozó SFM HK Managementet, melynek célpontja a Great Wall Motor Company kínai autógyár volt. A felügyelet ezúttal egy fedezetlen eladási ügyben talált visszásságokat, ami után másfél millió hongkongi dolláros – nagyjából 55 millió forintos – büntetéssel sújtotta a pénzügyi alapot, függetlenül attól, hogy maga a felügyeleti szerv is megállapította, nincs bizonyíték arra, hogy az SFM rosszhiszeműen járt volna el. Mégis, a konteó-hívőknek ez épp elég volt ahhoz, hogy azt hangoztassák, Soros György áll a hongkongi tüntetések mögött.
Eben az állításban természetesen nincs semmi meglepő, hiszen Hongkongban a mai napig nagyon rosszul cseng az amerikai üzletember neve. Ismert: az 1997-ben kirobbant ázsiai pénzügyi válság idején a Soros Györgyhöz tartozó alapok a thaiföldi, malajziai és hongkongi devizapiacokat vették célba, ami még inkább elmélyítette a devizaválságot, Hongkongnak csak óriási pénzekkel sikerült stabilizálnia a deviza- és részvénypiacát. A mostani tömegdemonstrációk idején ezért Soros György kitűnően alkalmas a bűnbak szerepére.
Pedig a hongkongi tüntetések mögött egészen más okok vannak. A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező városállam vezetése – amely az „egy ország, két rendszer” elv alapján széles körű autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához – egy gyilkossági eset ürügyén fogalmazott meg egy teljesen új kiadatási törvényt. Egészen pontosan: Csan Tong-kaj (Chan Tong-kai), egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, a fiatal nő egy másik férfitól vár gyermeket. Csan ezután visszatért Hongkongba, amelynek Tajvannal nincs kiadatási egyezménye, így az ottani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Ezért a hongkongi vezetés egy új kiadatási törvénnyel állt elő, amit sokan azért támadnak, mert az lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Kínának. Ráadásul a népi Kína még régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását, ami azért is problémás, mert sokaknak komoly kétségeik vannak a kínai bírósági rendszer tisztességessége és átláthatósága kapcsán.
A tiltakozás pedig napról napra nőtt. A törvénytervezet ellenzői már április végén az utcára vonultak, akkor több ezer ember demonstrált a javaslat elvetését követelve. Most vasárnap aztán több mint egymillióan tüntettek a törvényjavaslat ellen, ami aztán hétfő hajnalban erőszakba fordult. Több száz tüntető csapott össze a rendőrökkel, akik paprikaspray-t vetettek be. A hongkongi rendőrség természetesen mindent megtesz azért, hogy a demonstrációkat jelentéktelennek állítsa be. Így a vasárnapi egymilliós tüntetésről azt állították, hogy „csak” 240 ezren vonultak az utcára.
Úgy látszik, a hongkongi tüntetések miatt a hatalom már most meghátrálásra kényszerült. Carrie Lam kormányzó ezért hétfőn kijelentette, a kormányzat pótlólagos módosításokat dolgoz ki a kiadatási törvényjavaslathoz, amelyek az emberi jogok védelmére is kiterjednek majd. Ez azonban mégsem állította meg a tüntetéseket.
Hong Kong protests erupt into chaos, violence in clash with police
A massive protest against an extradition bill in Hong Kong erupted into violence and scuffles on Wednesday as protesters tried to break into the Hong Kong legislative council building in the afternoon. Protesters dodged rubber bullets, tear gas, and pepper spray as they moved forward with barricades and threw objects before hundreds of armed riot police came out, mostly with shields to clear them out.
Így szerdán reggel több ezer, majd több tízezer fiatal tüntető vette körül a városi kormány központját, ezzel blokkolva az utakat és megakadályozva a törvényhozók munkáját. A tüntetők barikádokat állítottak fel a kerítésen, és kábelkötegekkel, valamint kihúzott ernyőkkel erősítették meg állásaikat.
A tiltakozók erejét jellemzi, hogy a rendőrségnek a tüntetők visszaszorítására tett próbálkozásai teljesen sikertelenek voltak. Az ügyben azóta megszólalt az Amnesty International is, mely szerint a rendőrök túlságosan erőszakosan léptek fel egy békés tüntetőcsoport ellen is, miközben a hatóságok csak akkor alkalmazhatna erőszakot, amikor arra szükség van. A tiltakozások miatt így végül arra kényszerült a hongkongi vezetés, hogy csütörtökön ismét elhalasztották a törvénytervezet tárgyalását.
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy Hongkong letett volna a kiadatási törvény elfogadásáról. A szakértők ezért arra számítanak, hogy a városállam a tüntetések ellenére is keresztül viszi a sokat vitatott jogszabályt a törvényhozáson.
