Uniós csúcsot tartanak csütörtökön és pénteken Brüsszelben, ahol a legtöbbek által várt napirendi pont arról szól, hogy a következő öt évben kik töltsék be az uniós csúcspozíciókat. Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank elnökéről beszélünk, valamint az uniós külügyi főképviselőről, illetve – bár ez parlamenti hatáskör, de az alkufolyamat része – az Európai Parlament elnökéről.
Utóbbi kivételével valamennyi nevet megismerhetjük csütörtökön késő este, de az is lehet, hogy egyetlen személyi kérdést sem zárnak le. Ugyanakkor lesznek más, még ennél is fontosabb ügyek a terítéken, amelyek kevesebb figyelmet kapnak. Például most fogadják el az állam- és kormányfők a következő öt éves uniós politika keretét, amiről már elvi megállapodás született május elején Nagyszebenben. Ennek négy eleme van: a polgárok és a szabadságjogok védelme, erős és élén gazdasági fejlődés, éghajlati szempontból semleges, zöld, tisztességes és szociális Európa kialakítása és az európai érdekek és értékek világszintű előmozdítása.
Ugyancsak a fontos témák között van a következő hétéves keretköltségvetés elfogadásának valamiféle ütemezése, hiszen szokás szerint ebben késésben vannak a tagállamok. Ezen kívül szó lesz még környezetvédelemről és az orosz dezinformációs törekvésekről is. Az előbbi témákat már csütörtökön délután kivesézik a tagállamok, az esti órákban be is számolnak az eredményekről. Ezt követően lesz szó a személyi kérdésekről.
Nagyon sok szinten zajlik az egyeztetés, minden mindennel összefügg, tucatnyi érdeket kell becsatornázni és ennek megfelelően neveket mondani. Amit tudunk: az EP-választásokon győztes Európai Néppárt bizottsági elnökjelöltje a csúcsjelölti rendszer értelmében a listavezetőjük: Manfred Weber. A csúcsjelölt intézményét elfogadják más parlamenti pártok is (de a Liberálisok nem), azonban nekik saját jelöltjük van. A tagállamok egy része hallani sem akar csúcsjelöltről, merthogy ez jogilag nem létező intézmény. Valóban, a bizottság elnökét a tagállamok jelölik ki, ugyanakkor az Európai Parlamentnek el kell fogadnia, vagyis a képviselők meg is vétózhatják.
Tárgyalásokat folytatnak a liberális, szocialista és néppárti vezetésű államok, ha ők megegyeznek, akkor minden kérdésben többséget tudnak kialakítani. Valamennyi pártcsalád saját körein belül is egyeztet (párttagsága felfüggesztése miatt a Néppártnál Orbán Viktor ezen sem vesz részt), de a négy legnagyobb parlamenti frakció is közös programban szeretne megállapodni. Mindez még ma és még a csúcs délutáni kezdete előtt megtörténik. Weber esélyeit javítja, hogy nincs még komoly ellenlábasa, vagyis olyan személy, aki mögött széles körű és nyilvánosan is vállalt támogatás lenne, és aki ennek tudatában vállalta volna a felkérést.
A személyi kérdéseknél figyelembe kell venni az EP-választások eredményét, a területi megoszlást és hogy a nemek között is legyen valamiféle arányosság. (Utóbbi eddig azt jelentette, hogy a pozíciók egyikét nő kapta, jelenleg az olasz Federica Mogherini külügyi főképviselő „viszi” ezt a kvótát.) Itt ki kell térnünk a visegrádi országok ambícióira, legalábbis amiről a magyar kormányhoz legközelebb álló Magyar Nemzet írt. Vagyis: a V4-ek a szlovák szocialista Maros Sefcovicot jelölnék külügyi főképviselőnek, és ez komoly elismerése lenne a régió erejének. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy ez a pozíció a leggyengébb a korábban említett öt közül, klasszikusan nem is számít csúcspozíciónak. Ráadásul a hét elején Szijjártó Péter Luxemburgban határozottan cáfolta ezt az értesülést. Ugyanakkor most a V4-ek a lengyel Donald Tusk személyében az Európai Tanács elnökét adják, vagyis ehhez képest a külügyi főképviselői poszt erős visszalépés.
Az Európai Tanács új elnökének személyére vonatkozóan legújabban az éppen leköszönő belga liberális miniszterelnök, Charles Michel nevét lehet hallani. Erre a posztra Angela Merkel német kancellárt és Dalia Grybautskaité litván elnököt is felkérték már, de ők nem vállalták.
Az állam- és kormányfőket tulajdonképpen semmi sem köti arra, hogy ma döntést hozzanak. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, akkor megválasztják az új elnököt, akinek, ha nem is a személye, de a pártállása már benne van ebben a mátrixban, ezért indokolt lenne ezt megelőzően dönteni. Már most lehet arról hallani, hogy június 30-án vagy július 1-jén újabb EU-csúcs lesz a személyi kérdésekről.
Ami a mostani találkozó második napját illeti: az euróövezet gazdasági ügyeiről lesz szó, és egy örökzöld téma, a brexit is napirendre került.
