A város, ahol a terroristák gyermekei laknak

A város, ahol a terroristák gyermekei laknak

Kurd harcosok az Iszlám Állam drónjaira tüzelnek Rakkában, 2017 nyarán (Fotó: Reuters/Goran Tomasevic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Van Észak-Szíriában egy város, amelyről elsőre úgy tűnik, mintha egy gyermektábor lenne. A döntőrészt kurdok által lakott Al-Hol külvárosában több mint 73 ezren élnek kisebb-nagyobb sátrakban, a lakók kétharmada 12 év alatti kisgyerek. Ha közelebbről is megvizsgáljuk a gyermekvárost, egészen tragikus sorsokat látunk.

Valaha erről a területről rabolták el a jazidi nőket rabszolgának az Iszlám Állam (IÁ) terroristái, akik több száz kurd harcossal végeztek akkor ugyanitt. Később aztán fordult a kocka: 2015 novemberére a kurdok visszafoglalták a települést a terrorkalifátustól, majd ez év márciusában, amikor elesett az IÁ utolsó városa, a kelet-szíriai Baghúz, éppen ide menekültek a likvidált terroristák családtagjai. Így mostanra a tábor egyfajta miniállam lett, a kalifátus utolsó maradványa, amely ugyan egy gyermektáborra emlékeztet, mégis nagyobb veszélyt jelent a világra, mint gondolnánk.

Faluvá zsugorodott a terrorkalifátus | Magyar Hang

Az itt élő gyermekek ugyanis rendkívül brutális környezetben nevelkedtek. Túl azon, hogy a szüleik minden idők legveszélyesebb terrorszervezetének tagjai voltak, az életkörülményeik még véresebbek. A terrorkalifátusban (nevelési célzattal) a gyermekek szeme láttára végezték ki a túszokat vagy azokat, akiket éppen bűnösnek bélyegeztek. Baghúz ostrománál a terroristák még a saját családtagjaikat is élő pajzsként használták. Gépkocsijaikkal rendre a sátortáboroknál parkoltak le, így mikor az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció vadászrepülői megsemmisítették ezeket a célpontokat, több ezren vesztették életüket néhány óra alatt.

Majd következett a menekülés észak felé: csak az úton 169 gyermek vesztette életét, és akkor még nem volt szó azokról az áldozatokról, akik a táborban haltak meg különböző betegségekben vagy alultápláltságban. Ezért nem meglepő, hogy az Al-Hol mellett kialakított táborban élő gyermekek már olyan fokú lelki sérülést szenvedtek, hogy aligha lesz elegendő a táborban tevékenykedő, a Vöröskereszt biztosította szakember- és orvosállomány, hogy kikezeljék őket.

Ismét beindul a szíriai húsdaráló? | Magyar Hang

A városban egyre tarthatatlanabb állapotról az ENSZ humanitárius ügyek koordinációs irodája május végén jelentést adott ki, amelyben hosszasan ecsetelik a helyzetet. E szerint az Al-Holban élő menekültek közül 20 ezren 5 évesnél fiatalabbak – vagyis ők azok, akik már a terrorkalifátusban látták meg a napvilágot. Közöttük több száz az árva is, aki a harcokban vesztette el szüleit. A dokumentumban leszögezik, különösen nagy problémát jelent, hogy a 6 és 18 év közöttiek döntő többsége semmiféle oktatásban nem részesült az elmúlt öt évben, így nagyon sok köztük az írástudatlan.

Ám ennél is aggasztóbb, hogy az itt élő gyermekek édesanyjának milyen a viszonya a dzsihádhoz. Habár többségük azt állítja, semmi rosszat nem tett, ha a kérdezőik kicsit mélyebbre hatolnak, már jóval összetettebb képet kapnak róluk. A dzsihadista feleségek körében ugyanis egészen általános jelenség a „szelektív memória”: amikor a rémtettekről van szó, rendre nem emlékeznek semmire, ha mégis, súlyos önellentmondásba keverednek, amikor az IÁ által elkövetett merényletekről van szó.

Nem tudnak mit kezdeni az Iszlám Államhoz csatlakozó nőkkel | Magyar Hang

Ezek után persze egyáltalán nem meglepő, hogy – a nemzetközi segélyszervezetek kérése ellenére – azok az országok, ahonnan a külföldi dzsihadisták érkeztek, egyáltalán nem kapkodják el, hogy visszafogadják feleségeiket, gyermekeiket. Annál is inkább, mert még az iszlamisták körében is általános a nézet, hogy a legkegyetlenebbek a nyugatról jött társaik. Érdekes módon a visszafogadó országok közül Kazahsztán jár az élen, a közép-ázsiai ország 156 gyermek számára engedélyezte a letelepedést. Ehhez képest messze elmarad Franciaország, Oroszország, Szaúd-Arábia és Marokkó, de vannak olyan országok is, amelyek még az egészen kicsi gyermekek repatriálására is nemet mondanak.

Pedig ha nem cselekednek, könnyen lehet, hogy az Al-Hol melletti táborban olyan nemzedék fog felnőni, amely talán még fanatikusabbá válik, mint a szüleik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!