Hová lettek a délszláv háború eltűntjei?

Évtizedek után sem tudni semmit azoknak a sorsáról, akiknek a kilencvenes években veszett nyoma az egykori Jugoszlávia területén. Ráadásul az eltűntekről érkező hírek újra és újra felszaggatják a sebeket, amelyek begyógyítása mintha nem különösebben érdekelné az utódállamok kormányait. Időnként viszont sikertörténetek is akadnak.

A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint napjainkra még mindig tízezer felett van a délszláv háborúk eltűntjeinek száma, akiknek hollétéről semmiféle információ nem áll rendelkezésre. Többségében elhunytakról lehet szó, azonban a tömegsírok feltárása és a maradványok azonosítása még korántsem tart ott, hogy többet tudjunk az ő sorsukról. Megnehezíti a feltárásokat, hogy sok esetben azok az emberek, akik tisztában vannak a tömegsírok helyével, nem jelentik azokat a hatóságoknak, mert félnek a következményektől. Néhány éve ugyan már lehetőség van a névtelen bejelentésekre is egy internetes oldalon keresztül, azonban ez eddig nem sok eredményt hozott. Az eltűntek hollétének meghatározását ugyanis még ennél is jobban hátráltatják az utódállamok közti politikai ellentétek.

Tipikus példa erre Bosznia, ahol a háború után 30 ezer ember eltűntet tartottak nyilván, közülük hétezer ember maradványait a mai napig keresik. Túl azon, hogy az ország két entitása teljesen másképp vélekedik a boszniai háborúról, a helyzetet különösen megnehezíti, hogy Bosznia-Hercegovina a Hágai Nemzetközi Bíróságon beadta a Szerbia ellen népirtás miatt indított per újrafelvételi kérelmét. Ezért korántsem véletlen, hogy egyik fél sem szívesen tárja fel a nyilvánosság elé azokat a gyilkosságokat, amelyeket maga követett el.

Horvátországban több mint másfél ezer eltűntet tartanak nyilván a háborús évek idejéből, további négyszáz emberről pedig tudják, hogy meghaltak – azonban nekik sincs nyomuk. A háborús veteránokkal foglalkozó minisztérium további érdekességekkel is szolgál: míg az 1991–1992-ben eltűntek 85–90 százaléka horvát volt, addig akiknek 1995-ben – vagyis a Vihar és a Villanás hadművelet idején – veszett nyomuk, azoknak 95 százaléka szerb. A probléma itt megint csak politikai jellegű: az eltűntek hozzátartozói rendre arról panaszkodnak, hogy a horvát állam tagadja azokat a bűnöket, amelyeket a szerbek ellen követtek el.

A legérzékenyebb helyzet azonban kétségtelenül Koszovóban alakult ki. A pristinai hatóságok szerint a koszovói háború nyomán továbbra sincs nyoma 1658 embernek, akik közül 561 volt szerb. Érdekes, hogy az utóbbi szám kapcsán a szerb kormánynak is nagyon hasonló adatai vannak, ők 570 eltűnt szerbről tudnak. A helyzet megoldása viszont éppen itt a legnehezebb, mert Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ráadásul továbbra is napirenden vannak a kölcsönös vádaskodások, legutóbb Pristina jelezte, hogy a jövőben háborús jóvátételre tartana igényt Szerbiától. Ezért az albán és szerb eltűntek családtagjai leginkább a Belgrád és Pristina között zajló, 2011-ben indult párbeszédben bíznak, hogy a kapcsolatok rendezése után végre kiadják egymásnak az áldozatok hollétére vonatkozó információkat.

Ám sikertörténetekre is van példa, még ha ezek nem is túl szívmelengetők. Nemrég a szerb Vesti egy egészen különös jelenségre figyelt fel:

Szerbiában ma legalább ezer „láthatatlan ember” él, nekik semmiféle érvényes papírjuk nincs arról, hogy léteznek.

Ezért értelemszerűen sem egészségügyi, sem pedig szociális segítségre nem jogosultak. Mint kiderült: ők többségében azok közül kerülnek ki, akik elmenekültek Horvátországból, azonban különböző okokból nem sikerült rendezni a státuszukat Szerbiában. Ugyanis ahhoz, hogy az érintetteket nyilvántartásba vegyék, szükség lenne a horvátországi papírjaikra, amelyek azonban nagyon sok esetben megsemmisültek. Így pedig sok szerb „eltűnt” kálváriája a mai napig tart. Harcuk már nem a túlélésért folyik – hanem azért, hogy bebizonyítsák, élnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/23. számában jelent meg, 2019. június 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/23. számban? Itt megnézheti!