Európa biztonságára vonatkozóan a NATO két veszélyforrást azonosított be: a keleti és a délit. Keletről az oroszok, délről pedig a terrorszervezetek jelentenek fenyegetettséget és Magyarország ennek éppen a metszéspontjában van. Erről beszélt Benkő Tibor Brüsszelben magyar újságírók előtt, miután részt vett a NATO védelmi minisztereinek két napos értekezletén.
A megbeszélésen természetesen szóba kerül az arányosabb teherviselés amerikaik által megfogalmazott igénye. A cél az, hogy 2024-ig valamennyi tagállam a GDP 2 százalékára emelje a védelmi kiadásait és ebből 20 százalékot fejlesztésre fordítsanak. – Magyarország tartani fogja ezt az időpontot – erősítette meg a honvédelmi miniszter, megjegyezve: 17 tagállamnak van erre vonatkozó terve, 12-nek azonban nincs és ez már most feszültség forrása.
Kiderült az is, a kormány igyekszik más módon is hasznos tagja lenni a katonai szövetségnek: hamarosan – a horvátokkal közösen – Székesfehérváron egy új, többnemzeti parancsnokságot állít fel a magyar honvédség, amely jól illeszkedik a NATO védelmi célkitűzéseibe. – A terv ugyanis az, hogy a NATO képes legyen 30 napon belül mozgósítani 30 szárazföldi, légi és tengeri hadosztályt – erről már Jens Stoltenberg főtitkár beszélt sajtótájékoztatóján. Ő jelentette be azt is, hogy a tagállamok elfogadták a NATO űrpolitikáját, ez azonban nem jelent sem csillagháborús terveket, sem az űr militarizálását – a cél az, hogy információs technológiákkal, műholdakkal segítsék és tegyék hatékonyabbá a földi hadműveleteket.
Fontos téma volt az is, hogy augusztus 2-án megszűnik az az orosz-amerikai egyezmény, amely megtiltotta a földi indítású, középhatótávolságú rakétarendszerek telepítését. Az amerikaiak hat éve mondják az oroszoknak, tudnak arról, hogy ilyen eszközöket telepítenek, Moszkva azonban folyamatosan tagadta ezt. Ezek a fegyverek igen veszélyesek: akár egy teherautó platóján elférnek, nagyon könnyen mozgathatók és álcázhatók, nem lehet a rakétát kilövésekor azonosítani, az pedig már csak a célba érés után derül ki, hogy hagyományos, vagy atomtöltettel van ellátva. Benkő Tibor azt mondta, hogy az oroszoknak is olyan fegyverarzenálja van, aminek tudatában muszáj velük tárgyalni.
A tagállamok érintették az afganisztáni missziót is és megerősítették azt a korábbi kijelentésüket, hogy “együtt megyünk, együtt jövünk”, erre azonban még várni kell. Most 2024-ig hosszabbították meg a missziót, a távozás feltétele, hogy legyen tartós tűzszünet, belső megbékélés és egy garancia az afgán kormánytól, hogy nem válik az ország ismét terrorista fészekké. Ezek közül azonban egyiknek a teljesülésére sincs sok remény.
