Az egész olyan, mintha Fazekas Mihály Ludas Matyija elevenedne meg egy pillanatra, azzal különbséggel, hogy az 1800-as évek elején keletkezett (egyébként máig aktuális) történetben szereplő Döbrögi, meg a háromszori botozás helyett a mai változatban a kisember mellett olyan résztvevők vannak, mint Európai Parlament (EP), Európai Bizottság (EB) és uniós források.
A lényeg: egy G. K. monogramú brit magánszemély 0991/2018 számmal petíciót nyújtott be az Európai Parlamentnek, amelyben azt kérte, az uniós testületek vizsgálják ki a Magyarországnak szánt uniós források korrupciógyanús ügyeit. A benyújtó szerint ugyanis bizonyítékok vannak arra, hogy ezeket a támogatásokat helytelenül használják fel. Ezért G. K. úgy véli, mivel az EU jováhagyja ezeket a programokat, tulajdonképpen a korrupciót támogatja Magyarországon. Ezért azt kérte, indítsanak vizsgálatot, hogy miért támogat korrupciógyanús programokat továbbra is Brüsszel, illetve, hogy ennek függvényében nézzék meg az uniós tisztségviselők érintettségét ezekben a csalási folyamatokban. (A GK rövidítés egyébként ebben a környezetben nem feltétlenül egy bizonyos személy konkrét nevének rövidítése, mint inkább a General Knowledge, azaz az „általános ismeret” terminológia rövidítése. Arra utal, hogy a kérdező személyazonosságát nem kívánják felfedni – a szerk.)
A történet általában itt szokott befejeződni. Ám ezúttal, láss világ csodát, az Európai Parlament petíciókért illetékes részlege reagált az egyébként a beadványához 182 támogatást is szerző G. K. megkeresésére. Kétoldalas válaszuk szerint a petíciót február 8-án kapta meg az Európai Bizottság, a válaszokat pedig június 24-én küldték meg a brit beterjesztőnek.
A bizottság főbb pontjai, megállapításai pedig a következők voltak:
• Az EB zéró toleranciával viseltetik az uniós büdzsét érintő csalásokkal szemben. Épp ezért olyan rendszer épített ki, és működtet, amellyel folyamatosan figyeli, ellenőrzi a forrásfelhasználást, egyúttal kockázati elemzéseket is végeznek az egyes projektek előtt.
• Ha egy tagállam esetében hiányosságok, elégtelenségek merülnek fel, megfelelő súllyal lépnek fel ezzel szemben. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatot indíthat minden kétes, korrupciógyanús ügyben. Ha az OLAF rendellenességet állapít meg, akkor a bizottság megteszi az előírt intézkedéseket ezzel szemben. Ezen módszerek, gyakorlat minden tagállam esetében azonosak.
• A bizottság tisztában van a magyarországi közbeszerzések körüli anomáliákkal, amelyek elsősorban a közvetlen, direkt módon megítélt támogatások és az egyszereplős pályázatok magas számában csúcsosodnak ki.
• A brüsszeli testület együttműködik Magyarországgal annak érdekében, hogy megoldják a létező problémákat, például tanulmányt készítettek az egyszereplős, meghívásos pályázatokról.
• Az EB folyamatosan monitorozza, és figyeli a korrupció mértékét az összes tagállamban, s ezek alapján tagállamokra szabott, specifikus akciótervet javasol az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. A bizottság egyébként a 2018-as országjelentéseiben számos tagállam, így Magyarország esetében is megállapította, hogy a korrupció az egyik legkomolyabb kihívás jelenleg.
• Az uniós jogköröket maximálisan figyelembe véve a bizottság idén május 2-án az uniós költségvetés védelmében az EP és a Tanács számára egy visszaélésekkel szembeni új rendszabályozást terjesztett elő, ami jelenleg tárgyalás alatt áll.
A legjobb rész ugyanakkor mégis az uniós dokumentum „Végkövetkeztetés” címmel belebiggyesztett utolsó mondata: „A petíciót benyújtó meggyőződött arról, hogy a bizottság szigorú módszerekkel alkalmazza a költségvetési szabályokat Magyarországgal szemben, és aktívak a korrupció ellenes küzdelemben.”
Hogy vajon modern Ludas Matyink, azaz a G. K. monogramú brit „kisemberünk” tényleg elégedett-e az EB válaszával, arról nem szól a fáma. Így a végére, ha már EU és korrupció elleni fellépés, álljon itt pár OLAF-cikk az elmúlt időszakból:
• Büntetőeljárást javasolt az OLAF Farkas Flórián-féle programmal kapcsolatban (június 21.)
• Megszüntették a nyomozást a 4-es metró korrupciós ügyében (május 2.)
• Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság (április 9.)
• Elveszhetett egy Elios-ügyben tett feljelentés? (február 14.)
