Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

A Fideszt másolja a görög válság egyik felelőse?

Szerző: | 2019. június 30., 18:00 | Külföld

Egy tüntető elégeti a jelenlegi kormánypárt, az elvileg radikális baloldali Sziria zászlaját az athéni parlament elé szervezett tüntetésen 2017. május 18-án (Fotó: Costas Baltas/Reuters)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Érdekes „emberkísérlet” zajlik Görögországban. Ahogy arról már az EP-választás után beszámoltunk, 33,1 százalékkal az a jobbközép Új Demokrácia (ND) győzött a május végi uniós megmérettetésen, amely baloldali váltópártjával, a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) együtt évekig meghamisította a gazdasági adatokat, és ezzel a görög válság egyik fő felelősének tekinthető. Azóta az is kiderült, nem egyszeri fellángolásról volt szó, ugyanis a jelenleg Kiriakosz Micotakisz vezette alakulat a tartományi és az önkormányzati választást is megnyerte, jelöltjei a június eleji második fordulóban kétharmaddal hódították el a két legnagyobb város, Athén és Thesszaloniki polgármesteri címét. Az I Kathimerini napilap összeállítása szerint minden tartományban az ND végzett az élen.

HIRDETÉS - AIP

Mielőtt azonban elemeznénk, miként fordulhat elő, hogy pár évvel Görögország földbe állítása után – mintha mi sem történt volna – simán a kormányrúdig masírozhat az Új Demokrácia, érdemes néhány dolgot megjegyezni a helyi politikáról és azokról a folyamatokról, amelyek az elmúlt években az országban zajlottak. Talán az egyik legfontosabb, hogy a pártok már-már dinasztikus alapon működnek, vannak családok, amelyeknek több nemzedéke adott már kormányfőt, minisztert az országnak. Friss példánál maradva: az ND jelenlegi vezetője az új athéni polgármester, Kosztasz Bakojannisz nagybátyja, míg a Paszokból alakult baloldali Mozgalom a Változásért szövetséget (Kinal) vezető, a 2009-2011 közötti Jeorjíosz Papandreu vezette Paszok-kormányban egészségügyiminiszter-helyettes Fófi Genimáta a Paszok-alapító Jeorjíosz Genimátász lánya.

Az Európai Közösségekhez (az Európai Unió jogelődje) való 1981-es csatlakozás óta a Paszok húsz, az ND pedig közel tizenhárom évig volt kormányon. 2004-ben Kosztasz Karamanlisz vezetésével az Új Demokrácia került hatalomra, ezután a kormányok az euróövezeti tagságot nem a mielőbbi felzárkózásra használták, hanem könnyű hitelfelvételre – ez vezetett a hitelválsághoz. Hat év alatt kétszer is vizsgálatot kellett elrendelni, mert a görög statisztikai hivatal valótlan számokat küldött Brüsszelbe. Tíz éve aztán Athén elismerte, hogy a költségvetési hiány valójában az addig kommunikált 2,8 százaléknak a négyszerese. A GDP-hez viszonyított adósság 2007 és 2014 között minden intézkedés és segítség ellenére 107-ről 177 százalékra emelkedett, a munkanélküliség pedig 2014-re 26 százalék lett.

Földbe állították Görögországot, most megnyerték a választást | Magyar Hang

Az Új Demokrácia hamarosan akár újra kormányra is kerülhet.

2015-ben ebben a helyzetben került hatalomra a változás ígéretével és a Nem engedünk Brüsszelnek szlogennel a jelenleg is kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) és vezetője, Alekszisz Ciprasz. Az alakulatnak az elmúlt években szemmel láthatóan nem sikerült a néppártosodás, így nem tudta betölteni a Paszok helyén keletkezett űrt balközépen. A válságkezelés miatt meghozott megannyi kompromisszum következtében pedig gyakorlatilag az eredeti célkitűzéseikből sem sok maradt. A Sziriza népszerűségén a Macedónia-névvita kapcsán az Alekszisz Ciprasz és Zoran Zaev között nemrég megkötött megállapodás sem javított. Mi több, a legtöbb közvélemény-kutató szerint ez az egyik oka a párt lejtmenetének, és a helyzeten az sem javít, hogy a kormány az utóbbi hónapokban számos jóléti intézkedést foganatosított – az EP-választáson 26,6 százalékot ért el.

Az ND-t egyébként már 2016 januárja óta magasabbra mérik a Szirizánál. A július 7-ei parlamenti választás előtt az Új Demokrácia 36, a Sziriza 26, a Mozgalom a Változásért (Kinal) 7,5, a kormánykoalícióban részt vevő nacionalista-jobboldali Független Görögök (Anel) 4, a Görögország Kommunista Pártja (KKE) 5,5, míg a korábban korábban harmadik legtámogatottabb szélsőjobboldali Arany Hajnal 4,5 százalékon áll jelenleg.

A kérdés persze továbbra is az, hogy kerülhet újra hatalomra egy párt, amely kis híján kivéreztette az országot nem is oly rég. Ehhez egy Sziriza- és egy ND-szimpatizánst kérdeztünk. Kérésükre egyikük sem saját nevén szerepel. Kosztasz, aki az egyik, magyar turisták által is felkapott szigeten két, családi tulajdonban lévő szállodát vezet, a kezdetek óta Sziriza-támogató, apja a párt létrehozásában is közreműködött. A bankszektorban dolgozó Manolisz született ND-szimpatizáns.

Az Arany Hajnal ugyanazt tenné, mint amit Orbán Viktor | Magyar Hang

„Az ND remekül kihasználta a Szirizia ballépéseit, emellett több, Orbán Viktorhoz hasonló politikust is kitermelt az elmúlt időszakban, akik keményen ellenzik például a migrációt. Ezzel választókat szippantanak el a szélsőjobboldali Arany Hajnaltól, miközben számos korábbi, régi vonalas Paszok-szavazó is inkább rajuk voksol. Persze ebbe az is belejátszik, hogy igazából nincs alternatíva” – értékelte a helyzetet Kosztasz.

Manolisz is kiemeli, hogy a görögök legnagyobb baja nem a Sziriza, az ND vagy épp a Paszok, hanem hogy mindig csak a jelenben gondolkodnak, sosem tekintenek előre. „Valóban sok mindenért felelős a »régi politikai rezsim«, de szerintem nem ők a válság elsődleges előidézői. Az elmúlt években elindult valami az Új Demokrácián belül, egyre több fiatal politikus tűnik fel, és kap egyre nagyobb szerepet. A Sziriza – amelyről évek óta azt mondom, hogy az új Paszok – közben nem tud semmit felmutatni, egy politikusa sincs, akit igazán lehetne tisztelni a teljesítményéért. Kész csoda, hogy a választók több mint 20 százaléka rájuk voksol. Persze abban sem vagyok biztos, hogy az ND radikálisan változtatna a kormányzás módszerén, ahogy abban sem, hogy ma egy régi rendszer újracsomagolt kiadása lenne. Azt viszont érzem, hogy ez a garnitúra érezhetően a gazdaság fellendítésén ötletel. Ennek ellenére sem biztos, hogy most rájuk szavazok, majd ha azt érzem, hogy tényleg komolyan gondolják a gazdaság megerősítését” – jelentette ki.

Az előzetes sajtóhírek szerint az ND ambiciózus adóügyi átalakításra, -harmonizációra készül, amellyel állítólag a válság sújtotta középosztályt akarja erősíteni. A párt 2020-ra a jelenlegi 60-ról 45 százalékra szeretné leszállítani a munkabéreket terhelő hozzájárulásokat, a személyi jövedelemadót 22-ről 9 százalékra csökkentené a sávos rendszer alsó szegmenségben. Tízezer euróra tornáznák vissza a Sziriza által 8636 euróról 5685-ra csökkentett éves adómentes jövedelem határát. A tervet azonban az éves görög gazdasági jelentését júliusban bemutató Európai Bizottsággal és a befektetőkkel is át kell még tárgyalniuk.

S hogy honnan lenne minderre pénz? Egy párttisztviselő szerint a kiadások átcsoportosításával elő tudnák teremteni az ehhez szükséges kétmilliárd eurót.

Lejtmenetben a szélsőjobb is

Nem számíthat túl sok jóra a szélsőséges Arany Hajnal sem, amely hosszú ideig a harmadik párt volt Görögországban, ám népszerűsége legújabban öt százalék alá esett. Néhány hónapja ugyanis minden megváltozott: áprilisban az athéni városvezetés egyszerűen megtiltotta a pártnak, hogy közterületeken kampányoljon. Mindezt arra hivatkozva, hogy a párt bűnszervezetként működik, és a gyűlöletbeszéde faji, etnikai, vallási és szexuális diszkriminációhoz vezet. A július elsején tartandó választási vitán sem vehetnek részt az Arany Hajnal politikusai, mert az összes többi párt jelezte, hogy nem kívánnak együtt szerepelni velük.

Hogy miért? Mindenekelőtt a Fisszasz-ügy miatt, amely jó ideje lázban tartja a helléneket. Ismert: 2013-ban meggyilkolták Pavlosz Fisszasz antifasiszta rappert, és a nyomozás az Arany Hajnal politikusaihoz vezetett. A bírósági eljárás a mai napig tart, a görög média folyamatosan tájékoztat róla. Ez sokat ártott a párt népszerűségének, olyannyira, hogy az utóbbi fél évben már semmit nem tudtak profitálni a migrációs válságból, de a Zaev–Ciprasz-megállapodás negatív fogadtatásából sem. (Majláth Ronald)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!

Címkék: Görögország, parlamenti választások, Sziriza, Új Demokrácia, választás, válság


Távolságtartás

Távolságtartás

Ha jobban belegondolnánk, igenis furcsának kellene gondolnunk, hogy mennyire nem tudunk semmit azokról, akik az elmúlt néhány évszázadban hozzánk hasonló utakat voltak kénytelenek bejárni.

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest