Habár világszerte ismertek káros hatásai, bizonyos régiókban a megkövesedett tradíciók miatt képtelenség véget vetni a gyermekházasságok gyakorlatának. Erre utalnak az UNICEF júniusban nyilvánosságra hozott adatai, amelyek az egész világot meglepték.
Kiderült ugyanis, hogy a világon minden tizedik frigy – egész pontosan 765 millió – gyermekházasság, azaz a kapcsolatban legalább az egyik fél olyan személy, aki nem töltötte be a 18. életévét az esküvőig. A jogvédők természetesen már korábban is figyelmeztettek arra, hogy évente 12 millió 18 év alatti lányt vesznek feleségül (így napjainkban 650 millió nő él a földön, akik gyermekként házasodtak). A mostani kutatás azonban rámutatott, hogy rengeteg fiú is még nagykorúsága előtt lép házasságra: az ő számuk 115 millióra tehető, vagyis minden 30. férfi gyermekként nősül meg.
Pedig a gyermekházasságok egyértelműen károsak az egyén fejlődésére. Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatásakor úgy jellemezte mindezt, hogy elrabolják a gyermekkort, mivel ilyenkor gyermekek kényszerülnek arra, hogy viseljék egy felnőtt felelősségét. A korai házasságkötés általában korai apasággal is jár, a családról való gondoskodás kényszere pedig csökkenti a munka-, illetve az oktatási rendszerben való részvétel lehetőségét.
Mindezek ellenére úgy látszik, a gyermekházasságokat szinte lehetetlen megakadályozni. Természetesen ezek gyakorisága szoros összefüggésben áll az adott ország jövedelmi helyzetével. A leggazdagabb országokban gyakorlatilag nulla ez a szám, ugyanakkor a közepes jövedelmű országokban már tömegével fordul elő a jelenség.
Ami a fiúkat illeti, itt egyértelműen a Közép-afrikai Köztársaság vezet, ahol minden harmadik fiú gyermekként lép frigyre. Mögöttük Nicaragua (19 százalék), Madagaszkár (13 százalék), Nauru (12 százalék) és Honduras (12 százalék) következik, vagyis a gyermekházasságokból keresztény országokban is akad bőven. A lányoknál persze még ennél is magasabb arányokról beszélhetünk. Esetükben a rekorder egyértelműen Niger, ahol a nők 76 százaléka (!) 18 éves kora előtt házasodik. Majd a Közép-afrikai Köztársaság (68 százalék), Csád (67 százalék) és Banglades (59 százalék) következik.
Azonban tévedés azt hinni, hogy csak a harmadik világban lennének gyermekházasságok! Bosznia-Hercegovinában a lányok 4, Macedóniában 7, Ukrajnában 9, Albániában pedig 10 százaléka házasodik 18 éves kora előtt az UNICEF adatsora szerint. Az adatokból így jól látszik, hogy a gyermekkorú fiúk és lányok menyegzőinek aránya országonként erősen eltér egymástól. Ennek oka, hogy bizonyos országokban – például Nigerben – a fiatal lányok inkább idősebb férfiakhoz mennek feleségül. Ám még aggasztóbb, hogy nagyon nagy arányban mennek férjhez a lányok 15 éves koruk előtt. Túl azon, hogy a gyermekvállaláshoz szükséges lelki érettségről ebben a életkorban még nem beszélhetünk, ilyenkor a terhesség és a szülés nagy fokú egészségügyi kockázatot jelent nemcsak az anya, születendő gyermeke számára is.
Vásár a szállodában: több tízezer gyereket vettek meg Romániából | Magyar Hang
Keleti szomszédunk a kilencvenes évek elején gyerekek tízezreit adta örökbe a világ civilizáltabbik feléről érkezett szülőknek. Jellemzően pénzért, bár erről akkor nem beszéltek.
Nem sokat segítenek a helyzeten a nemzetközi megállapodások sem: bár az ENSZ gyermekjogi egyezményével ellentétes a gyermekházasságok gyakorlata, az aláíró országok mégis kevésbé veszik figyelembe. Sőt, több országban egészen megengedő a szabályozás. E jelenségben rekorder Közép-afrikai Köztársaságban például bírósági beleegyezéssel már 13 évesen is lehet házasodni, Egyenlítői-Guineában pedig már 12 évesen is férjhez adhatók a lányok szülői engedéllyel.
Megnyugtató viszont, hogy a gyermekházasságok aránya globálisan csökken. A legnagyobb esés kétségkívül Dél-Ázsiában következett be az elmúlt évtized során, ahol ez idő alatt harmadával csökkent az ilyen esetek száma. De még így is messze vagyunk az ideálistól. Mivel ez a jelenség szoros összefüggésben áll a szegénységgel és az oktatás hiányával, a szakértők sürgős beavatkozást követelnek nemcsak a jogi szabályozás, hanem a felvilágosítás és a foglalkoztatás területén is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!
