Visszatér a görög válságba belebukott Új Demokrácia, miután fölényesen megnyerték a parlamenti választásokat

Visszatér a görög válságba belebukott Új Demokrácia, miután fölényesen megnyerték a parlamenti választásokat

Kiriakosz Micotakisz, a jobbközép Új Demokrácia vezetője a választási győzelmét ünnepli támogatói körében a párt athéni székháza előtt 2019. július 7-én (Fotó: Costas Baltas/Reuters)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bejött, amit a múlt héti elemzésünkben írtunk, magabiztosan megnyerte a július 7-i parlamenti választásokat Új Demokrácia (ND). Ám amellett, hogy leváltja a görög válságnak köszönhetően 2015-ben kormányra került Radikális Baloldal Koalícióját (Sziriza), az a tradicionális jobbközép alakulat kerül vissza újra a hatalomba, amely baloldali váltópártjával, a Pánhellén Szocialista Mozgalommal (Paszok) együtt évekig meghamisította a gazdasági adatokat, és ezzel a görög válság egyik fő felelősének tekinthető.

Ráadásul az urnazárást követő előrejelzések szerint ha lehet még nagyobbat nyer, mint azzal előzetesen számolni lehetett. A görög I Kathimerini napilap szerint a jelenleg Kiriakosz Micotakisz vezette alakulat 42 és 38 százalék között teljesít, azaz a mandátumszámítások szerint mindenképp koalíciós partner nélkül is képes lesz kormányt alakítani. Az eddig kormányzó Alekszisz Ciprasz és pártja, a Sziriza a voksok 26,5 és 30,5 százaléka között teljesített. Ezzel eldőlt, hogy a kormányzását a markáns euroszkeptikus térfélről indító Sziriza felőrlődött a válságkezelésbe, ígéreteiből nem sok valósult meg, túl sokszor kellett brutális kompromisszumokat kötnie, és belebukott a baloldali néppártosodásba.

A Fideszt másolja a görög válság egyik felelőse? | Magyar Hang

Az EP- és az önkormányzati után a július 7-i parlamenti választást is megnyerheti, és jó eséllyel újra kormányt alakíthat a jobbközép Új Demokrácia.

A végleges eredmény még éjfél után sem lett meg. A Greek Reporter hírportál élő számlálóján helyi idő szerint már hétfőn 0 óra 58 perckor, a szavazatok 94,33 százalékos feldolgozottságakor az ND 39,82 (158 mandátum), míg a Sziriza 31,55 százalékon (86 mandátum) állt.

A Paszokból alakult baloldali Mozgalom a Változásért szövetséget (Kinal) a voskok 8,01 százalékával 22, a Görögország Kommunista Pártja (KKE) 5,33-mal 15, a május végi EP-választáson egy brüsszeli mandátumot nyerő, 2016-ban életre hívott nacionalista-populista Görög Megoldás 3,72-vel tíz, míg az egykor a Szirizát erősítő, sokak által „túlfuttatott” és túlértékelt pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz által tavaly alapított megszorítás-ellenes MeRA25 nevű formációja 3,46-tal kilenc parlamenti helyet szerez.

A többi pártnak nem sikerült megugrania a bejutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt. Egy hajszállal, de kiesik a parlamentből a korábban egy ideig a harmadik legerősebb politikai csoportnak számító szélsőjobboldali Arany Hajnal is, amely 2,94 százalékra esett vissza. A Cipraszékkal a kormánykoalícióban részt vevő nacionalista-jobboldali Független Görögök (Anel) pedig korábban jelezték, nem vesznek részt a választásokon.

Alekszisz Ciprasz kormányfő egyébként már 21:35-kor elismerte vereségét. Egyúttal kijelentette, kormánya pozitív növekedési mutatóval és helyreállított hitelképességgel adja át az országot.

Az Új Demokrácia közben idén immár a harmadik választást nyeri Görögországban, május végén 33,1 százalékkal végeztek az első helyen az EP-voksoláson, majd a kétfordulós önkormányzati és tartományi választásokon is taroltak. Minden tartományban ők kapták a legtöbb szavazatot. Kétharmaddal hozták el a két legnagyobb város, Athén és Thesszaloniki polgármesteri posztjait. A fővárosban ráadásul az a Kosztasz Bakojannisz nyert, akinek az ND-vezér, Kiriakosz Micotakisz a nagybátyja.

Az előzetes sajtóhírek szerint az ND ambiciózus adóügyi átalakításra, -harmonizációra készül, amellyel állítólag a válság sújtotta középosztályt akarja erősíteni. A párt 2020-ra a jelenlegi 60-ról 45 százalékra szeretné leszállítani a munkabéreket terhelő hozzájárulásokat, a személyi jövedelemadót 22-ről 9 százalékra csökkentené a sávos rendszer alsó szegmenségben. Tízezer euróra tornáznák vissza a Sziriza által 8636 euróról 5685-ra csökkentett éves adómentes jövedelem határát. A tervet azonban az éves görög gazdasági jelentését júliusban bemutató Európai Bizottsággal és a befektetőkkel is át kell még tárgyalniuk. Egy párttisztviselő szerint a kiadások átcsoportosításával elő tudnák teremteni az ehhez szükséges kétmilliárd eurót.

A leendő kormányfő, Kiriakosz Micotakisz vasárnap este a biztos győzelme kapujában a Reuters beszámolója szerint megerősítette az adózásra vonatkozó elképzeléseit.

Hogy honnan jött, s mit érdemes tudni az új görög miniszterelnökről, azt az alábbi portrénkban összeszedtük.

Apja miniszterelnök, a húga külügyminiszter, mestersége címere: az új görög kormányfő | Magyar Hang

Amerikai sztáregyetemeken tanult, 2004-ben került be a parlamentbe. Pártját, a jobbközép Új Demokráciát 2016 óta vezeti. A migráció miatt összeszólalkozott Orbán Viktorral. Megszavazta a Sargentini-jelentést, és követelte, hogy alkalmazzák az EU hetes cikkelyét Magyarországgal szemben. Kiriakosz Micotakisz most átveszi Görögország irányítását. Portré.