Kis lépés Trumpnak, visszalépés az emberiségnek

Történelmi – ezzel a jelzővel írták le a világ vezető lapjai Donald Trump észak-koreai villámlátogatását, de a politikusok maguk sem fukarkodtak a nagy szavakkal. Az amerikai elnök – aki a két Korea közti demilitarizált övezetből „látogatott” át néhány lépés erejéig az északi oldalra – a Kim Dzsongunnal folytatott zárt ajtók mögötti tárgyalásáról azt mondta, „nagyon jó, nagyon erős és nagyon szolid volt”. Mun Dzsein dél-koreai elnök még ennél is tovább ment. Ő egyenesen úgy fogalmazott, reméli, hogy Trump úgy vonul be a történelembe, mint az az amerikai elnök, amelyik békét teremtett a két Korea között.

Pedig ha a szikár tényeket nézzük, Trump és Kim Dzsongun panmindzsoni találkozóját leginkább visszalépésnek lehetne nevezni azokhoz a nagyratörő célokhoz képest, amelyeket még múlt évben fogalmazott meg a washingtoni adminisztráció. Ismert: az első, szingapúri találkozón aláírt dokumentumban Phenjan elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig vállalta, hogy ennek fejében biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának.

A második, vietnámi Trump–Kim-találkozó kudarccal végződött, mivel a kommunista rezsim csak minimális engedményekre volt hajlandó az országuk elleni összes szankció eltörléséért cserébe, és ebbe Washington értelemszerűen nem ment bele. A mostani tárgyalások láttán viszont erős a benyomás, hogy miközben Trump néhány lépést tett az északi oldalon, valójában vissza is lépett a kezdeti céltól, vagyis a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítésétől.

Ha ugyanis a puszta tényeket nézzük, a mostani legnagyobb eredmény az volt, hogy Trump és Kim áldását adta, hogy a tárgyalások alacsonyabb politikai szinten folytatódjanak tovább – ami tulajdonképpen visszalépés a vietnámi találkozó előtti állapotokhoz. Ezen túl az amerikai elnök már nem mondott semmi előremutatót. Hangsúlyozta, a maga részéről nem sieti el Észak-Korea ügyét, és emlékeztetett arra is, hogy a Phenjan elleni szankciók továbbra is érvényben vannak. A visszafogottság indokolt, ugyanis az amerikai katonai hírszerzés vezetője a mostani találkozó előtt néhány nappal a sajtónak megszellőztette, hogy információik szerint Kim Dzsongun egyelőre egyáltalán nem kezdett bele az atomfegyver-mentesítés előkészítésébe.

Mi lesz így a nagyratörő célokkal? Szakértők szerint Washington ugyan a nyilvánosság előtt nem fog lemondani a teljes atomfegyver-mentesítésről, ám valójában már elfogadta Észak-Korea atomhatalmi státuszát. Így pedig maradnak az apró, de hangzatos lépések, amelyek talán még jól is jönnek majd Trumpnak – az újrázásért folytatott kampányban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/27. számában jelent meg, 2019. július 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/27. számban? Itt megnézheti!