Erdogan megfenyegette Líbia erős emberét

Erdogan megfenyegette Líbia erős emberét

Egy líbiai férfi Haftár tábornok fotójával Bengáziban, 2019 áprilisában (Fotó: Reuters/Esam Omran Al-Fetori)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az átalakuló világban Líbia a pozícióikat erősítő hatalmak egyik közkedvelt terepe. A nyugati államoktól az arab világon át Oroszországig a polgárháborúban egymással szemben álló felek támogatásával mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. Legutóbb a nemzeti egységkormányt erőteljesen támogató Törökország és a Líbiai Nemzeti Hadsereget (LNA) vezető hadúr, Halifa Haftár között éleződött ki a feszültség.

A belügyekbe avatkozással vádolja Ankarát Haftár tábornok. Szerinte a török segítség nélkül már rég nem tartaná az ENSZ bábáskodásával létrehozott Fájez esz-Szarrádzs vezette nemzeti egységkormány Tripolit, és a közelmúltban nem szerezte volna vissza a fővárostól 80 kilométerre délre fekvő Garjánt sem. A város az LNA előretolt bázisa volt, mióta a tábornok április 4-én megindította csapatait Tripoli ellen. A török elnök nemrég nyíltan elismerte, hogy katonai technikával támogatja a Fájez esz-Szarrádzs vezette kormányt, amellyel egyébként megsérti a Líbia kapcsán érvényben lévő fegyverszállítási embargót. Mint arról a sajtó beszámolt, török katonai tanácsadók és kiképzők is segítik a kormányhoz hű milíciákat, akiknek soraiban Törökország szövetségesei, az Iszlám Testvériség katonái is harcolnak. Ankarát azzal is gyanúsítják, hogy esz-Szarrádzs támogatására dzsihadistákat is átdobott Szíriából. Recep Tayyip Erdogan értésre adta, hogy országa ellenségként tekint Halifa Haftárra.

A líbiai pokol és a migráció | Magyar Hang

Az LNA és Ankara közötti viszony akkor kezdett el kiéleződni, mikor Haftár megtiltotta a polgári légi járatok közlekedését a két ország között, valamint a török hajók kikötését az ellenőrzése alatt álló líbiai kikötőkben. Emellett az LNA katonái letartóztattak hat török állampolgárt, valamint megsemmisítettek Tripoli egyik légi bázisán egy bevetésre kész török drónt. A helyzet a két fél között olyannyira elmérgesedett, hogy Erdogan katonai válaszcsapással fenyegette meg Haftárt, aki erre szabadon engedte a lefogott törököket.

A fegyverembargót egyébként messze nem csak Törökország sérti meg. Garján bevétele után fedeztek fel egy titkos fegyverraktárt, ahol Javelin típusú amerikai tankelhárító rakétákat, 155 milliméteres kínai tüzérségi lövegeket és orosz légvédelmi rakétákat találtak. Mint a The New York Times kiderítette, a Javelin rakéták minden bizonynyal az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével kerülhettek Líbiába. Ez egyébként nem lenne meglepő, hiszen a Bengáziért folyó harcokban 2017-ben az emírségek vadászgépei támogatták Haftárt.

Eközben egyelőre nem világos, miért is veszítette el az LNA Garjánt, és ez egyben a főváros ostromának összeomlását is jelenti-e. Katonai szakértők szerint Haftár csak végső esetben kér tűzszünetet, hiszen az a vereség beismerésével lenne egyenlő. Jelenleg elkeseredett erőfeszítéseket tesz pozícióinak megerősítése érdekében, mozgósítást rendelt el az ország ellenőrzése alatt álló keleti területein, intenzív légitámadásokkal próbálja megtörni Tripoli védőinek ellenállását. Az elmúlt három hónapban ezeket a próbálkozásokat nem sok siker kísérte, ugyanakkor a harcok intenzitásának erősödését jelzi, hogy a főváros ostromában elesettek, illetve megsebesültek száma az elmúlt napokban 150-nel, valamint ezerrel megnőtt, így összességében már mintegy 740 ember vesztette életét, és több mint 4400-an sebesültek meg az összecsapásokban.

Az orosz-amerikai szembenállás újabb terepe lehet a Líbiában felizzott polgárháború | Magyar Hang

Tripoli ostromával Haftár azt akarta elérni, hogy az egyre elkerülhetetlenebb választások előtt átvegye az ország irányítását, ezzel megerősítse pozícióit a hatalommegosztásról esz-Szarrádzzsal esedékes tárgyalások előtt. Miután azonban egyik fél sem tudott felülkerekedni, mindkét oldalon megpendítették egy átfogó „líbiai fórum” összehívását, amelyen összegyűlhetne a líbiai politika és a társadalom összes befolyásos ereje, hogy előkészítse az általános választásokat, amelyeket még az év vége előtt meg lehetne tartani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/28. számában jelent meg, 2019. július 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/28. számban? Itt megnézheti!