Első alkalommal vett részt Varga Judit igazságügyi miniszterként az EU-ügyi miniszterek tanácskozásán Brüsszelben, hiszen immár valamennyi uniós ügy az ő tárcájához tartozik. Meg is kérdeztük tőle sajtótájékoztatóján, hogy milyen szakmai okok indokolják ezt a váltást, hiszen – bár különböző gyakorlatok léteznek –, de általában a külügyminiszterek felügyelik ezt a területet. Varga Judit azt mondta, hogy ez egy nagyon logikus lépés volt, mert az uniós döntések mindegyikének van jogi következménye, hatása Magyarországra nézve, ezért legegyszerűbb az ő tárcájánál kezelni ezeket az ügyeket.
A debütálás azonban már nem volt ilyen egyszerű, ugyanis jogállamisági kérdések szerepeltek napirenden, amelyek kapcsán Magyarországnak komoly vitái vannak Brüsszellel (is). Ugyan most a lengyelek álltak a szőnyeg szélén, a velük kapcsolatos 7-es cikkelyes eljárást tárgyalták a miniszterek, de várhatóan szeptemberben már a magyar kormánynak kell válaszolni a kérdésekre. Az eljárás egyébként nagyon lassan halad, ahhoz képest, hogy tavaly szeptemberben döntött úgy kétharmados többséggel az Európai Parlament, hogy javasolja az eljárás megindítását, mert Magyarországon rendszerszintű veszélynek vannak kitéve az alapjogok. A magyar kormány természetesen nem ért egyet az eljárással, ettől persze ezt még le kell folytatni.
Megkezdődtek az egyeztetések a következő hétéves keretköltségvetéssel kapcsolatban. Ennek része lehet, hogy a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötik, vagyis ahol sérül a jogállam, oda nem megy az EU-s pénz. Ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, az igazságügyi tárca jogi véleménye szerint a jogállamiság, vagy annak sérelme meglehetősen homályos fogalom, amihez aggályos konkrét, anyagi következményekkel járó szankciókat kötni, úgy, hogy például nehezen azonosítható be, hogy ez milyen károk ellentételezéseként valósul meg. Mindenesetre a nagy tagállamok, a nettó befizető kormányok ragaszkodnak ahhoz, hogy oda menjen a pénzük, ahol a felhasználásuk demokratikus, átlátható keretek között történik. Az EU soros, finn elnöksége szeretné a költségvetési vitát az év végéig lezárni, azonban Varga Judit jelezte, hogy ilyen körülmények között a magyar kormány nem érdekelt a gyors befejezésben.
Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke | Magyar HangA jogállamiság szóba került egy következő téma kapcsán is. Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy létrehoz egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő jogállamisági felülvizsgálati ciklust, amelynek keretében évente jogállamisági jelentést készít. Ezt a tervet most mutatta be a tagállamoknak Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke. Varga Judit szerint amit a Bizottság akar, az egyrészt felesleges, másrészt törvénysértő. Felesleges, mert létező eszközök vannak a jogállamiság ellenőrzésére (7-es cikkely, kötelezettségszegési eljárások), és törvénysértő, mert a Bizottságnak nincs jogosultsága ilyen lépésekre, ehhez alapszerződést kellene módosítani. Ráadásul ez a testület nemsokára leköszön a mandátumáról – erre is felhívta a figyelmet Varga Judit.
Mi pedig arra figyelmeztettük, hogy a most megválasztott új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is éppen arról beszélt programja ismertetése során, hogy egy új, az eddigiektől független jogállamisági eljárást szeretne kidolgozni és működtetni. Varga Judit erre azt mondta, idézzük, „ha valaki olvas a sorai között, akkor nem látom azt a feltétel nélküli nem objektív hozzáállást a jogállamisági kérdésekhez”. Szerinte von der Leyen nyitottabb a közép-európai országok problémáira és igényeire.
