2010 június 13-án országgyűlési választásokat tartottak Belgiumban azért, hogy egy évek óta gyűrűző politikai válságot megoldjanak. A választásokat követeőn annak rendje és módja szerint a király felkérte a győztes párt vezetőjét, hogy alakítson kormányt. Aztán eltelt 540 nap és még mindig nem volt kormánya Belgiumnak, a rá következő napon sikerült megállapodást elérni.
Tudni kell, hogy a belgák nem a kétpártrendszerű váltógazdálkodás hívei, az országban összesen hat parlament van, elkülönülve terület (Flandria, Vallónia, német kisebbség) és nyelvek szerint (holland, francia, német), plusz külön entitás Brüsszel. Mi most a szövetségi parlamentről és kormányról beszélünk, ahol általában 4-6 párt kell ahhoz, hogy koalíciót tudjanak kötni. Ezek az egyeztetések tartottak tehát 541 napig, s még 48 napra volt szükség, míg a kormány végső összetétele kialakult, az 589 napos kormánytalan időszak a modern kori demokráciák történelmében abszolút rekordnak számít. Más kérdés, hogy a belgák jól elvoltak kormány nélkül, mert ebben az időszakban is 2,5 százalékot nőtt a GDP és minden ment a maga medrében.
Lemondott a belga miniszterelnök, de lehet, hogy marad | Magyar HangMindezt azért említjük meg, mert most sincs belga kormány, tulajdonképpen december vége óta. Akkor az ENSZ migrációs csomagját aláírta Charles Michel miniszterelnök, mert a parlament jóváhagyta ezt a döntést. Válaszul a hagyományosan legnagyobb belga párt, a flamand nacionalista N-VA kilépett a kormányból, egy hét kisebbségi kormányzás és egy elbukott bizalmatlansági indítvány után Charles Michel miniszterelnök lemondott. Na, azóta még mindig ő a miniszterelnök, pedig májusban még választások is voltak. Arról nem beszélve, hogy Charles Michelt közben megválasztották az európai állam- és kormányfők az Európai Tanács elnökének, ebbe a hivatalba november 1-jén lép majd be.
Visszatérve a december végi eseményekhez, Fülöp király Michel lemondását elfogadva azt kérte tőle, hogy a választásokig legyen ügyvezető kormányfő. A május 25-i voksolás után azonban olyan – még belga viszonylatokban is – töredezett szövetségi parlament állt fel, hogy egyelőre nem sikerült működőképes többségi koalíciót alakítani. A törvényhozásba 11 párt jutott be, a legerősebbnek, az N-VA-nak 25 képviselője van. Alaposan bezavar a képbe, hogy nagyon megerősödött a szélsőjobbos, bevándorlásellenes Flamand Érdek, 18 helyük van. Ugyanakkor a pártok „egészségügyi kordont” vontak köré, vagyis senki sem akar velük szövetségre lépni. Erősek még a zöldek is, a flamand és a vallon zöld pártnak összesen 21 képviselője van. De jól szerepeltek a baloldali pártok is.
Brüsszelben nem osztottak lapot Közép-Európának | Magyar HangKormány azonban két hónap elteltével nincs. Erről beszélt a július 21-i belga nemzeti ünnep kapcsán Fülöp király is, aki felhívta a politikusok figyelmét, hogy próbáljanak kormányalakítást eredményező tárgyalásokat folytatni. Ezt követően kérdezték meg Elio Di Rupo vallon baloldali vezetőt (aki a korábban említett 589 napos szünet után kormányt alakított), hogy hajlandó lenne-e nyitni a jobboldali flamandok, az N-VA felé és ő ezt nem zárta ki, sőt, szerinte lehetséges lenne tárgyalásokat kezdeniük. Azt persze azonnal hozzátette, hogy – ismerve a felek számos kérdésben eltérő álláspontját – időre lesz szükségük.
