Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Nők, Trump és a jó élet – Már nem a vallásba menekül az arab világ

Szerző: | 2019. július 31., 07:16 | Featured, Külföld

Libanoni férfi vízipipát szív egy kávézóban, miközben Haszan Naszr Alláh, a Hezbollah vezetője beszél a televízióban (Fotó: Reuters/Ali Hashiso)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben az elmúlt években véresebbnél véresebb háborúk zajlottak a Közel-Keleten, és a propaganda nap nap után sulykolta, mennyire veszélyes, intoleráns emberek élnek arrafelé, kevesen vizsgálták a térség társadalmának mélyebb változásait. Ezt a hiányosságot pótolta most be az Arab Barometer, amely az elmúlt évek legnagyobb közvélemény-kutatását végezte el tíz arab országban és Palesztinában, összesen több mint 25 ezer résztvevővel.

HIRDETÉS - AIP

Mindebből kiderült, hogy az öt évvel ezelőtti viszonyokhoz képest ma már jóval többen vallják magukról azt, hogy nem vallásosak – míg a 2012-től 2014-ig tartó időszakban ez a szám 11 százalék volt, mostanra 18 százalékra emelkedett. Ennél is nagyobb változás történt azokban a számokban, amelyek a vallási vezetőkbe vetett bizalmat jelzik. E téren a legnagyobb változás egyértelműen Irakban történt, ahol 42 százalékról 12 százalékra esett azoknak a száma, akik bíznak a vallási vezetőkben. Ez a bizalomvesztés természetesen korántsem meglepő: az előző mérés még éppen az Iszlám Állam felemelkedésekor készült, az azóta bekövetkezett események egyértelműen kiábrándítóan hatottak. De nem csak Irakban csalódtak az emberek vallási vezetőikben: ugyanez a folyamat játszódott lesz Palesztinában, Szudánban, Jordániában, Marokkóban és Tunéziában, ennél kisebb mértékű változás történt Líbiában és Egyiptomban. Érdekes, hogy egy kivétel mégis akadt: ez pedig a polgárháború sújtotta Jemen, ahol a politikai rendeződés egyelőre még a látóhatáron sincs.

A folyamat azonban nem állt meg a vallási életnél: mostanra az iszlamista politikai szervezetek is jelentősen veszítettek népszerűségükből, legyen szó a Muszlim Testvériségről, a Hamászról, a Hezbollahról vagy éppen a tunéziai Ennahda Mozgalomról. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az arab társadalom egyszerre megkedvelte volna az Egyesült Államokat. A megkérdezettek 60 százaléka állította azt, hogy az Amerika-ellenes erőszakos cselekmények logikus következményei Washington beavatkozási politikájának a régióban (ezt a nézőpontot kiugróan sokan képviselik Libanonban, Palesztinában és Jemenben, ahol a megkérdezettek háromnegyede gondolta így). Mindebből egyenesen következik, hogy a válaszadóknak mindössze 12 százaléka volt pozitív véleménnyel Donald Trumpról. Hozzá képest messze jobb a megítélése az arab világban Vlagyimir Putyinnak, akiről az ott élők 28 százaléka pozitívan vélekedik. De még az orosz elnök is messze elmarad Recep Tayyip Erdogantól, őt az emberek 51 százaléka értékelte pozitívan.

De nem csak a vallásról és a politikáról változott meg az arabok véleménye az elmúlt években. Az érzékeny témák megítélésében egészen meglepő elmozdulás mutatkozott. Az egész térségben egyetértettek abban a megszólalók, hogy a nőknek joguk van elválni férjüktől. Azonban továbbra is tartja magát az a nézet, hogy a végső döntést mégiscsak a férfinak kell inkább meghoznia a családban. Hasonló kettősség mutatkozik meg a nők politikai szerepvállalása tekintetében is: míg a válaszadóknak több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lehetővé kellene tenni a nőknek is, hogy kormányfők lehessenek, addig a többség mégiscsak úgy vélekedik, hogy a férfiak jobb politikai vezetők. Egy női miniszterelnököt vagy államfőt így a libanoniak, a marokkóiak és a tunéziaiak szívesen látnának országuk élén, az algériai és a szudáni lakosok viszont egyáltalán nem békültek még meg egy ilyen (lehetséges) felállással.

A mostani felmérés azonban rámutatott egy egészen riasztó jelenségre is: az észak-afrikai és közel-keleti, 18 és 29 év közötti fiatalok 52 százaléka gondolkodik azon, hogy elköltözzön az országából, ez a szám pedig tíz százalékkal több, mint amit 2016-ban – vagyis a migrációs válság csúcspontján – mértek. Vagyis hiába rendeződtek a politikai viszonyok a vizsgált országokban, az még cseppet sem jelenti azt, hogy hirtelen olyanná vált volna az arab régió, ahol valóban jó élni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/29. számában jelent meg, 2019. július 19-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/29. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: arabok, Iszlám Állam, Közel-Kelet


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest