Minden eddiginél összetettebb helyzetet teremtett az indiai kormány azzal, hogy a belügyminiszter múlt hét hétfőn közölte: visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkelyét, amely különleges státusszal ruházta fel Dzsammu és Kasmír államot. A bejelentés óriási felzúdulást váltott ki nemcsak Kasmírban, hanem Pakisztánban is, hiszen ezzel Újdelhi egyértelműen megüzente, az etnikailag és vallásilag megosztott régió további sorsát erővel kívánja rendezni.
Mi vezetett idáig? Mint ismert, a hindu, a muszlim valamint a kínai kultúrkör és érdekszféra ütközőpontján elhelyezkedő Kasmíron ma három állam, India, Pakisztán és Kína osztozik. Ez a felállás akkor jött létre, amikor 1947-ben pakisztáni fegyveresek megszállták az indiai Dzsammu és Kasmír államot, azonban az indiaiaknak egy rövid háború során sikerült visszaverniük a pakisztániakat. Az indiai alkotmány ezt követően ugyan különleges jogállást adott Kasmírnak, ám az érdekellentéteket ez korántsem oldotta meg. Olyannyira nem, hogy a muszlim, illetve a hindu ország között több alkalommal is háború tört ki a vitatott státuszú terület miatt.
Ezek közül egyértelműen a legutóbbi, 1999-es összetűzés volt a legveszélyesebb, ugyanis az előző évben az egész világ számára nyilvánvalóvá vált, hogy újabb atomhatalom született: Iszlámábád alig néhány héttel egy indiai atomkísérlet után villantotta meg erejét. Egyes geopolitikai elemzők ekkor már apokaliptikus háborút vizionáltak, amely akár egymilliárd (!) áldozattal is járhatott volna. Mégis, a 2004-es indiai választások után – amelyen a Szonja Gandhi által vezetett Indiai Kongresszusi Párt győzedelmeskedett – a két ország kapcsolataiban látványos javulás következett be, melynek egyfajta szimbóluma volt, hogy a következő évben végre buszjáratot indítottak a Kasmír két része között.
A közeledésnek aztán a 2008-as mumbai merénylet vetett véget, amelyben 166-an vesztették életüket és több mint 300-an megsérültek. Újdelhi azzal vádolta a pakisztáni hatóságokat, hogy segítették a terroristákat, így egyre gyakoribbá váltak az incidensek a két ország közti határszakaszon, amelyek időnként halálos áldozatokkal is jártak. Azóta gyakorlatilag mindennaposak a fenyegetőzések, legutóbb idén februárban történt ilyen, miután India légitámadást intézett az iszlamisták állásai ellen.
Ám van egy másik ok is, ami azt valószínűsítette, hogy Újdelhi előbb vagy utóbb határozott lépésre szánja el magát. Egyes pártok Indiában ugyan már évtizedek óta sürgetik Dzsammu és Kasmír állam autonómiájának megvonását, a hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) vezette jobboldali, Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA) koalíció májusi nagyarányú győzelme már előrevetítette, hogy a felálló nacionalista kormányzat magabiztosan láthat neki a kasmíri probléma rendezésének. Persze az sem mellékes, hogy az indiaiak igen nagy része támogatja a kormányt abban, hogy megvonja Kasmír autonómiáját. Így augusztus 5-ét, a cikkely visszavonásának dátumát sokan a győzelem napjaként élték meg.
Ahogy egykor a Szovjetunió, úgy az Egyesült Államok sem bír Afganisztánnal | Magyar Hang
Lassan húsz éve harcolnak ott már az amerikaiak is.
Ennek ellenére persze egyáltalán nem biztos, hogy az indiaiak még sokáig ünnepelhetik ezt a napot. A kormány döntése ugyanis egyáltalán nem oldja meg az érdekellentéteket abban a régióban, ahol a lakosság 60 százaléka muszlim vallású. Sőt, csak rontott a helyzeten, hogy Újdelhi azóta tízezernyi katonát küldött Kasmírba – ami egyébként a világ egyik leginkább militarizált térsége –, hogy elejét vegye a megmozdulásoknak.
Mégis, egy totális háború kitörésének valószínűségét nagyban csökkenti, hogy mindkét fél tisztában van azzal, milyen következményekkel járna egy atomháború. A hagyományos fegyverek terén pedig egyik országnak sincs akkora ereje, hogy legyőzze a másikat. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy az eddigihez hasonló, állandó válsághelyzet mindkét oldalnak hasznos, hiszen ez tökéletes eszköz a szavazatok maximalizálására. Mindettől függetlenül szinte bizonyos, hogy az indiai kormány mostani döntése tovább fogja radikalizálni a muszlimokat. Ezzel pedig még távolabb kerül a kasmíri kérdés megoldása.
