Újabb terrorhullám közeleg?

Újabb terrorhullám közeleg?

A Szíriai Demokratikus Erők harcosa Rakka romjainál (Fotó: Reuters/Rodi Said)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Miközben mostanra egyre többen feledkeznek meg az Iszlám Állam (IÁ) által okozott rémtettekről, a dzsihadista terrorszervezet csendben újjászervezte megmaradt erőit, így ismét egyre nagyobb veszélyt jelent az egész világra, benne Európára. Ez olvasható ki abból a jelentésből, amelyet az Egyesült Államok által vezetett, Iszlám Állam (IÁ) elleni Operation Inherent Resolve (Veleszületett elszántság hadművelet) felügyeleti irodája küldött múlt héten az amerikai kongresszusnak.

A dokumentum szerint bár az Egyesült Államok folyamatosan vonja ki a csapatait Szíriából, az IÁ újjáéledt az országban, és a szomszédos Irakban is megszilárdította katonai képességeit. Ennek oka, hogy a helyi erők képtelenek voltak hosszabb távú katonai akciókat levezényelni, egymással párhuzamos műveleteket végrehajtani, és megtartani azokat a területeket, amelyeket egyszer már megtisztítottak a dzsihadistáktól. Ráadásul a Washington által támogatott, zömében kurdokból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) – akik jelenleg az ország több mint egynegyedét ellenőrzik – nem kapták meg a védekezéshez megfelelő eszközöket és kiképzést. Így az IÁ Szíriában és Irakban maradt mintegy 14–18 ezer tagja újra alkalmassá vált arra, hogy támadásokat intézzen a helyi erők ellen.

Ismét beindul a szíriai húsdaráló? | Magyar Hang

Ám aki azt hiszi, hogy a terrorkalifátus jövője innentől már csak Szíria és Irak belügye, az alaposan téved. Az ENSZ múlt héten kiadott jelentése meglehetősen borús képet fest Európa jövőjéről is. A tagországok titkosszolgálatainak információira alapozott dokumentum szerint annak ellenére, hogy mostanra egyre kevesebb a támadás, a merényletek kockázata továbbra is magas, sőt az év vége előtt újra elszaporodhatnak a terrorcselekmények. Az IÁ propagandagépezete továbbra is aktív, ebben útmutatókat nyújtanak követőiknek, hogyan készítsenek házi készítésű biológiai vagy vegyi fegyvereket.

Emellett a tagországok egyre jobban aggódnak amiatt, hogy lassan visszaszivárognak hazájukba azok, akik néhány évvel ezelőtt a terrorkalifátushoz csatlakoztak Szíriában vagy Irakban. A becslések szerint hozzávetőleg 5-6 ezer európai ment harcolni a térségben működő terrorszervezetekhez, az érintettek háromnegyede pedig épp a legveszélyesebbnél, az IÁ-nál kötött ki. A jelentés szerint a terroristákhoz csatlakozó európai állampolgárok 30-40 százaléka meghalt a harcokban, 10-15 százalékukat bebörtönözték, további 10-15 százalékuk ma is ezekben az országokban tartózkodik, viszont 30-40 százalékuk visszatért Európába. Utóbbi csoport többsége ugyan csalódott a terrorszervezetben, azonban sokan továbbra is kitartanak szélsőséges nézeteik mellett.

Mi legyen a terrorizmus árváival? | Magyar Hang

Ennek kapcsán különösen nagy problémát jelent, hogy az úgynevezett deradikalizációs programok nem bizonyultak túlságosan hatékonynak, a börtönből hamarosan szabadulók továbbra is kockázatot jelentenek az egész társadalomra. Habár a leginkább harcedzett terroristák szabadulása még messze van, mégis kihívást jelentenek, mivel jelentős befolyással bírnak mind a börtönökben, mind azok falain kívül.

Emellett továbbra is megoldatlan azon terroristák családtagjainak sorsa, akik Irak vagy Szíria táboraiban várják, hogy végre kezdjenek velük valamit a hatóságok. Az érintett nők és gyermekek tekintetében egyelőre nincs semmiféle konszenzus az országok között abban a kérdésben, hogyan rendezzék az állampolgárságukat, vagy hogyan állapítsák meg a terroristafeleségekről, hogy részt vettek-e a terrorszervezet nevében elkövetett bűntettekben. Az ilyen esetekben komoly akadályokba ütközik a bizonyítékok begyűjtése is.

A város, ahol a terroristák gyermekei laknak | Magyar Hang

A helyzetet nehezíti, hogy a táborokból való hazatelepítésekről szóló adatok meglehetősen hiányosak, az ENSZ megfigyelőcsapata csak korlátozott jelentéseket kapott az ilyen esetekről, amelyekből mindössze annyi derült ki, hogy a koszovói hatóságok ez év áprilisában 32 nőt és 74 gyereket telepítettek haza a szíriai al-Hol menekülttáborból. Hogy a többiek hol folytatják, egyelőre senki sem tudja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!