Holtpontra jutottak a tárgyalások a tálibokkal, kétséges a tervezett amerikai csapatkivonás Afganisztánból

Holtpontra jutottak a tárgyalások a tálibokkal, kétséges a tervezett amerikai csapatkivonás Afganisztánból

Amerikai tengerészgyalogosok és az afgán védelmi erők csapatai egy közös kiképző és járőr misszión a közép-ázsiai ország Helmad tartományában 2017. december 25-én (Fotó: US Marine Corps/Lucas Hopkins)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ahogy én látom, ennek most annyi – velősen így összegezte Donald Trump újságíróknak a tálibokkal folytatott tárgyalások aktuális helyzetét. A megbeszélések azt céloznák, hogy 18 év után pontot tegyenek az afganisztáni háború végére, kivonják az amerikai csapatokat a közép-ázsiai térségből, miközben az évtizedek óta ősellenségnek számító és terrorszervezetként számon tartott tálibok garanciát vállalnának arra, hogy nem tér vissza a '90-es évekbeli rémkormányzásuk, és együttműködve a kabuli kormánnyal nem engedik, hogy az ország újra a terror melegágyává váljon.

Az előzmények tudatában, már az kisebb csodának számított, hogy az Egyesült Államok szűk egy éve leült tárgyalni a tálibokkal. A katari fővárosban, Dohában zajló megbeszélések – amit még befolyásos republikánusok is kifogásoltak – ezidáig kilenc fordulót éltek meg, és már úgy nézett ki, sikerül összehozni Trump csapatkivonásokra vonatkozó, 2020 novemberi céldátumra belőtt ambiciózus tervét. Az amerikai tárgyalók még a múlt hét vége előtt is arról beszéltek, elvben megvan a békemegállapodás, amelynek keretében húsz héten belül 5400 amerikai katonát lehetne kivonni az Afganisztánban jelenleg állomásozó 14 ezres állományból. (A tálibok előzetesen azt szabták meg feltételként, hogy csak azután hajlandóak tárgyalni a kabuli kormánnyal, hogy megegyeznek a kivonások ütemtervéről. Az amerikaiak közben meg a nők jogaival kapcsolatban akartak eredményt elérni, ami ugyancsak problematikus pontja volt a megbeszéléseknek.)

Most maga a BBC által is idézett elnök jelezte, sajnos úgy áll, ez mégsem fog összejönni. Ahogy Trump fogalmazott, azért, mert a tálibok „valami olyasmit tettek, amit nagyon, de nagyon nem kellett volna.” A tálibok néhány napja tizenkét emberrel, köztük egy amerikai katonával is végeztek, és ez tett be a tárgyalásoknak. Pedig már tényleg közel jártak a megállapodáshoz, Asraf Gáni afgán elnök és a tálibok képviselőinek Camp David-i találkozója, valamint a végleges békeszerződés aláírása a küszöbön állt. Ezt a ceremóniát mondta le most – pár nappal az inváziót egyébként kiváltó 9/11-es terrortámadások tizennyolcadik évfordulója előtt – Trump. Saját bevallása szerint a döntést egymaga hozta meg, előtte nem konzultált senkivel.

Bizonytalan az afgán kivonulás helyzete, befolyásos republikánusok kritizálják Trump tervét | Magyar Hang

Szkeptikusak a republikánusok, a 9/11 utáni intervenciót szorgalmazó volt alelnök, Dick Cheney lánya, Liz és Lindsey Graham is ellenérzéseinek adott hangot.

A tálibok úgy vélik, ezzel a lépéssel az amerikaiak vesztenek a legtöbbet. Szerintük azzal, hogy egy „véletlen” robbantás miatt leállítják a folyamatot, az amerikaiak hozzá nem értéséről tanúskodik.

Az Egyesült Államok lassan tizennyolc éve háborúzik Afganisztánban, amely immár az ország leghosszabb ideje tartó fegyveres konfliktusának számít. A tálibok jelenleg nagyobb területet ellenőriznek a közép-ázsiai országban, mint 2001-ben, amikor az amerikai erők bevonultak.