Elszámította magát az előre hozott választásokra játszva a kormányt türelmetlenül megbuktató Matteo Salvini. A népszerűségéből rohamosan veszítő Öt Csillag Mozgalom most másik korábbi ellenfelével próbál a hatalomban maradni. Sikerül-e az újabb kötéltáncos mutatvány, vagy mégis csak a ciklus vége előtt jöhet Salvini? Giuseppe Conte miniszterelnök most kamatoztathatja az elmúlt másfél évben szerzett tapasztalatait.
Európai sorskérdéssé emelték az Európai Unió markánsan jobboldali erői, hogy a rosszul taktikázó Matteo Salvini helyett Olaszország következő miniszterelnökét is Giuseppe Conténak hívják. Nemcsak Orbán Viktor írt együttérző levelet a Lega elnökének, de mások is aggódtak az olasz baloldali fordulat miatt. Mindenekelőtt Salvini migránsokkal szemben keményen fellépő politikáját féltik, de sajnálják azt is, hogy egyelőre nem bővül újabb harcos kormányfővel az Európai Tanácsban az euroszkeptikusok tábora. A történtek kapcsán az antiglobalisták balról és jobbról egyaránt a nemzetközi tőke áldozataként mutatják be Salvinit, aki most jobb híján szintén Angela Merkelre, Emmanuel Macronra és Brüsszelre mutogat.
Kétségtelen, hogy a nyugati fősodor örül az olaszországi fejlemények ilyetén alakulásának, és némi meglepetésre még a politikájában Salvinihez közel álló Donald Trump is Conte kormányfővé jelölését támogatta. Az amerikai elnök Twitter-bejegyzéséből azonban nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Neki alighanem annyi is elég volt, hogy a G7-ek biarritzi találkozóján szimpatikusnak találta az olasz kormányfőt. Az Európai Unió vezető politikusai azonban az eurózóna stabilitását féltették Salvinitől. Az olasz tengeri határok lezárásával legfeljebb nem értettek egyet, a Lega unortodox gazdaságélénkítő elképzeléseitől azonban kimondottan tartottak. Olaszország államadóssága ugyanis már most is hatalmas, meghaladja a GDP 130 százalékát, Salvini óriási adócsökkentő tervei azonban a brüsszeli fősodor véleménye szerint nem élénkítené, hanem pénzügyi válságba taszítaná az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát. A nyugati politikusok tehát örülnek, ám nem igaz, hogy Salvini összeesküvés áldozata lenne. Mint a fentiekből is kitűnik, még kevésbé igaz, hogy a migránsokkal szembeni szigora miatt buktatták meg.
Orbán levélben hízelgett a magát eltaktikázó és hoppon maradt Salvininek | Magyar Hang
Az olasz kormányfő közben kormányalakítási megbízást adott Giuseppe Conténak, jöhet az Öt Csillag és a korábbi nagy ellenfél, a Demokrata Párt koalíciója.
Salvini az előre hozott választásokra játszva maga provokálta ki a kormányválságot, ám elszámította magát. Ahogy korábbi elemzésünkben megírtuk, úgy kalkulált, hogy a nem is olyan régen a Demokrata Párt (PD) miniszterelnökét még Brüsszel lakájának nevező Luigi Di Maio nem fog összeállni ellenségével. Tévedett. Pedig tudhatta volna, hogy a politika már csak ilyen. A hatalom megtartása, avagy megszerzése érdekében a pártok sok mindenre képesek. Így alakult meg a tavaly év eleji választások után az elképzeléseiben két szögesen ellentétes párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Lega koalíciója is. Így aztán 36–38 százalékos támogatottságával hiába Salvini pártja most a legnépszerűbb – egyelőre nem lesznek választások –, a Lega csak ellenzékben erősödhet tovább.
Ám, hogy ez sikerül-e, jelentős mértékben függ attól, hogy az M5S és a PD kormánya 180 fokos fordulatot hajt végre, vagy inkább magáévá teszi Salvini politikája egy részét. Ami Di Maiót illeti, ő a folyamatosság híve. Salvini két migrációs törvénycsomagja jövőjéről például kijelentette, hogy nincs értelme hozzányúlni azok szerkezetéhez. Az M5S vezetőjének szavait a PD politikusai azonban elfogadhatatlan ultimátumként értékelték, és a törvényt az államfő korábbi útmutatásai szerint leg alább módosítani szeretnék. A gazdaságpolitikában azonban ők is az adócsökkentést és a munkahelyteremtést nevezték meg a születendő kormány elsőrendű céljai között. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a szegény délt képviselő M5S kötelező minimálbérről szóló javaslatát éppen a Lega fúrta meg, akkor megszorítások most sem nagyon várhatók. Fontos szempont lesz azonban Itália pénzügyi biztonságának garantálása, ám ezt végül brüsszeli nyomásra az előző kormány is tiszteletben tartotta.
A kormányalakítás nehézségeit látva Conte kormányfőnek nem lesz könnyű dolga összefésülni a koalíció két pártja közt feszülő érdekkülönbségeket. Ebben persze az elmúlt másfél évben már szerezhetett tapasztalatot, a most az utca támogatását kérő Matteo Salvinit azonban csak úgy állíthatja meg, ha az osztrák Sebastian Kurz hoz vagy éppen Orbán Viktorhoz hasonlóan legalább a migránskérdésben ellopja a radikális jobboldal politikáját, közben pedig megszorítások nélkül élénkíti a gazdaságot. Nem egyszerű feladat, ráadásul a PD korábbi politikájából nem kérő tömegek támogatását élvező Salvini végig ott fog lihegni a nyakában.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!
