Azért jöttem, hogy megvédjem Magyarországot – ezt mondta hétfőn Brüsszelben Varga Judit igazságügyminiszter, amikor megérkezett az Általános Ügyek Tanácsára, amely elsősorban az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereit tömöríti. „Ne legyél mártír” – írta erre a Twitteren Sophie in't Veld holland liberális politikus.
A magyar kormány számos intézkedése miatt indított hetes cikkely szerinti eljárás új szakaszába lépett, most volt először lehetőségük a tagállamoknak megkérdezni a magyar kormányt, hogy mi az álláspontja az úgynevezett Sargentini-jelentésről. Az ebben a dokumentumban foglaltak jelentik ugyanis az egész eljárás alapját, erre hivatkozva kérte az Európai Parlament kétharmados többsége, hogy a tagállamok folytassák le a vizsgálatot hazánkkal szemben. Ez már egy éve volt, sem az osztrák, sem a román elnökség nem tett komoly lépéseket az ügyben, a finnek azonban rákapcsoltak. Elnökségük elején, még a nyáron megígérték, hogy felpörgetik az ügyet, ráadásul a jogállamiság nekik különösen fontos.
A Tanács nem kommentálta az elhangzottakat, és nem is született semmilyen döntés vagy közös álláspont, abban maradtak a miniszterek, hogy majd az elnökség javaslatai alapján visszatérnek az ügyre. Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter sem kommentálta a magyar kormány állításait, mindössze a „boszorkárnyüldözés” kapcsán jegyezte meg, hogy ilyen természetesen nem történik. A tagállamok – mutatott rá – egy eljárási rendet követnek, ez a folyamat pedig senki ellen nem irányul.
Mégis csak felgyorsítja a soros finn elnökség a hazánk elleni 7. cikkelyes vizsgálatot | Magyar Hang
Szeptemberben hallgatják meg Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás keretében az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsában – írja a Népszava. Ismert, hogy az év első felében soros román elnökség jegelte a témát, a júliustól elnöklő finnek viszont kiemelt ügynek tekintik az eljárás felgyorsítását, s az első hírek arról szóltak, hogy már júliusban megkeresik a magyar kormányt.
Varga: Bevándorláspártiak bosszúhadjárata
Varga Judit már nem fukarkodott a jelzőkkel. Sajtótájékoztatóján kijelentette: amit ma végignézhettünk, az a bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. „Emlékezzünk, hogy akkor kezdődtek ezek a támadások, amikor 2015-ben Magyarország határozott nemet mondott a bevándorlásra. Egyértelmű, hogy azért támadják Magyarországot, mert a magyar emberek többször is nemet mondtak a migrációra” – fogalmazott a miniszter. Szerinte egy olyan eljárás zajlik, ami nélkülözi a jogalapot, mert az Európai Parlament szabálytalanul hozta meg a döntését.
Varga Judit mondandójában egyébként nem sok új elem volt: alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádakról beszélt, amelyeket a bevándorláspárti liberális elit részéről hangoztak el, és amelyeket a liberális nyugati média visszhangoz. Hozzátette, hogy az európai életmódot a magyarok több száz éve védelmezik, amiért nem támadás, hanem támogatás járna Magyarországnak. A vitában kilenc tagállam tett fel kérdéseket a magyar kormánynak. Jelzésértékű és nem először fordul elő, hogy a két legnagyobb tagállam, a németek és a franciák közös felszólalást fogalmaztak meg. Varga Judit ezt azzal ütötte el, hogy ennek minden bizonnyal energiahatékonysági okai vannak.
Pénz és demokrácia
Hétfőn más formában is szóba került a jogállamiság. Egyrészt az uniós pénzek, másrészt a jogállamisági feltételek ellenőrzése kapcsán. Úgy tűnik, egyre közelebb kerül egymáshoz a demokrácia és a pénz, több miniszter is leszögezte, hogy olyan helyekre nem szabad uniós, forrásokat juttatni, ahol nem teljesülnek a jogállamisági feltételek. Elhangzott: az uniós adófizetők joggal várják el, hogy megbízható módon használják fel az adóikat, illetve az is, hogy ahol sérül a jogrendszer valamelyik eleme, az valamennyi uniós polgárra veszélyt jelenthet, hiszen az uniós tagállamok számos ponton szorosan összekapcsolódva működnek. A magyar kormány némiképp új álláspontot foglalt el a sokak által szorgalmazott jogállamisági ellenőrző rendszer kapcsán, mert Varga Judit szerint lehet szó ilyen mechanizmusról, csak azt nem uniós intézményeknek, hanem a tagállamoknak kell működtetni. Hozzátette, a jogállamiság meghatározása nem a politikusok, hanem a tudomány dolga.
Orbán Viktor új igazságügyi minisztere olvas von der Leyen sorai között | Magyar Hang
Első alkalommal vett részt Varga Judit igazságügyi miniszterként az EU-ügyi miniszterek tanácskozásán Brüsszelben, hiszen immár valamennyi uniós ügy az ő tárcájához tartozik. Meg is kérdeztük tőle sajtótájékoztatóján, hogy milyen szakmai okok indokolják ezt a váltást, hiszen – bár különböző gyakorlatok léteznek –, de általában a külügyminiszterek felügyelik ezt a területet.
Szó volt az ülésen a következő hét éves költségvetésről is, ebben a vitában a németek amellett voltak, hogy a tagállamok hozzájárulásának növekedése csak 1 százalék kellene legyen, ami kevesebb, mint az Európai Bizottság által javasolt, és jóval kevesebb, mint ami az Európai Parlament által elvárt összeg. Figyelembe véve a brit kilépés okozta forráskiesést, mindez azt jelentheti, hogy a tervezettnél is kevesebb pénz jut majd azokra a közös politikákra, amelyeknek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
