Borneón és Szumátrán a brazil tüzeknél is pusztítóbbak a lángok

Háromszázhuszonnyolcezer hektárnyi őserdő, annak teljes flórája és faunája – ennyi vált hamuvá az elmúlt hetekben az indonéz kormány hivatalos adatai szerint. A trópusokon most tetőzik a száraz évszak, hetek óta sem felhőt, sem egy csepp esőt nem láttunk. Mégsem lehet csupán az időjárásra fogni az erdőtüzeket, azok jelentős részét az ember okozza. Indonézia esőerdői a világ legváltozatosabb ökoszisztémáit rejtik, pusztulásuk hatalmas veszteség. A tüzek az itt élők mindennapjait is megkeserítik.

Ratri Kusumohartono, a Greenpeace szakembere a napokban tért vissza a borneói esőerdők vidékéről Jakartába. Lapunknak arról beszélt, hogy a hetek óta tartó erdőtüzek miatt az ott élők csupán maszkban tudnak otthonról kimozdulni, a mindent beterítő füsttakaró miatt iskolák zártak be, repülőjáratokat töröltek és emberek ezrei szenvednek légzési nehézségektől. „Beszéltem idős emberekkel, akik azt mesélték, gyermekkorukban ismeretlenek az erdő egy részét felgyújtották, hogy újabb termőterületekhez jussanak. Ám azok mértéke nem fogható a mai pusztításhoz” – meséli a Greenpeace munkatársa.

Mint mondta, az igazi csapást az jelentette, amikor 1997 körül az indonéz kormány óriási területeket adott koncesszióba nagyvállalatoknak, amelyek főleg pálmaolaj-termelésbe, bányászatba fogtak. Az évek során az erdőirtás egyre drasztikusabb lett, a kormány nem foglalkozott a problémával, így következett be a 2015-ös nagy tűz, amelyre rásegített, hogy az El Nino-jelenség miatt abban az évben még forróbb és szárazabb volt a levegő. Akkor 28 millió embert érintett a lángok nyomán keletkezett „füstköd”, amely természetesen nem állt meg az indonéz határon. Az uralkodó széljárás miatt Malajziában, Szingapúrban, Bruneiben, sőt Vietnámban és Thaiföldön ezrek betegedtek meg, egy tanulmány kimutatta, a hónapokig tartó füst miatt közvetetten mintegy százezer ember halt meg.

A rossz hír, hogy a műholdfelvételek tanúsága szerint jelenleg több tűzfészek lángol, mint négy évvel ezelőtt. A száraz évszaknak pedig még közel sincs vége. Elvileg októberben érkezik a monszun, bár a globális felmelegedés miatt újabban egyre rövidebb a csapadékos évszak. Az Indonéz Egészségügyi Minisztérium napokban kiadott közleménye alapján Borneón és Szumátrán az elmúlt napokban egymillió maszkot osztottak ki az embereknek, és arra figyelmeztetnek, ha nem muszáj, ne tartózkodjanak a szabad levegőn.

A füstfelhő az egész délkelet-ázsiai régióban érezteti hatását, Indonézián kívül leginkább a malajziaiak és a szingapúriak szenvednek tőle. Mahathir Bin Mohamad maláj miniszterelnök diplomáciai jegyzékben készül tiltakozni a szomszédból érkező elviselhetetlen füst miatt. Malajzia Borneó szigetén található, Salawak nevű régiójában iskolák zártak be a napokban, a szálló finompor (PM2,5) mértéke ugyanis már a „nagyon veszélyes” tartományban, 200–300 között mozog, de helyenként az 500-at is meghaladta. (Összehasonlításképpen: Budapesten a PM2,5 átlagos mértéke 50–60 körüli.) „Ma 7,2 szál cigarettát fogsz elszívni!” – figyelmezteti felhasználóját egy manapság népszerű malajziai applikáció, amely azt számolja ki, az aznapi légszennyezettségi adatok alapján hány cigaretta elszívásával egyenértékű a szabad levegőn tartózkodás.

„Malajzia és Indonézia között érezhető feszültséget okoz a füstszennyezés, ám ne felejtsük el, az indonéz esőerdőkben gyújtogató cégek között vannak malajziai illetőségűek is” – figyelmeztet a szakember. A nyilvánosság ereje, a nemzetközi nyomás talán segít abban, hogy az évtizedes erdőégetési tendencia megforduljon: a napokban az indonéz elnök elismerte, a kormány eddig nem fordított elég figyelmet a problémára, ám a jövőben ez változni fog, a felelősöket bíróság elé állítják. Ratri szerint ha nem lesz változás, két évtized sem kell, és a szumátrai, borneói esőerdők nyomtalanul eltűnnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!