Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia, Észak-Korea – ezek azok az országok, amelyek aktívan jelen vannak az európai közösségi médiában, elsősorban azért, hogy álhíreket terjesszenek, dezinformáljanak, ellentéteket szítsanak és nem utolsó sorban beavatkozzanak az európai választásokba. Erről egy ideje élénk párbeszéd folyik az EU-ban, legutóbb az Európai Parlament plenáris ülésén volt téma. Leginkább a választások tisztasága miatt aggódnak a döntéshozók, de ez persze összefügg azzal is, hogy a mindennapok során ugyanúgy számos külső támadás éri az uniót.
A trollgyáraknak, a dezinformációs központoknak, a hacker állomásoknak a jelentősége egyre nő, a „háborúk” ma már részben az online térben folynak, nem véletlen, hogy a NATO is a háborús cselekmények szintjére emelte az online hadviselés egyes formáit. Milliók életét veszélyeztetve nagy ellátó rendszereket lehet megbénítani online eszközökkel – egyetlen lövés nélkül. Ez már pont olyan, mint egy háború.
– Az európai tagállamok fellépése nem volt megfelelően koordinálva az online beavatkozásokat illetően az európai választások előtt – mondta Julian King, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja az Európai Parlamentben. Ennek ellenére sikerült nagyobb gond nélkül letudni a választásokat, de EU-szerte több ezer jelentés érkezett külső beavatkozásról, s ez a közösségi média megszállását jelentette. Az egyik német párt (a biztos nem mondta, de máshol már nyilvánosságra került, hogy a bevándorlásellenes AfD-ről van szó) online támogatása több százezer új tartalmat hozott, mintegy nyolcezer beazonosítható álprofilról. Ezzel a párt az összes többi politikai erő sokszorosát tudhatta magáének a német online térben. Julian King szerint erre megoldást kell találni, le kell zárni a kiskapukat.
Szankcionálná a kibertámadások elkövetőit az EU | Magyar Hang
Beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás szerepel a büntetési formák között.
Az Európai Bizottság hozott is néhány intézkedést ennek kapcsán. Megerősítették azt a rendszert, amely tulajdonképpen monitorozza az online tartalmakat. Ezt egy önálló részleg végzi el, nem alacsony, de a „versenytársakhoz” mérten elenyésző költségvetéssel. 2015 eleje óta szeptember közepéig több mint 6300 olyan híradást azonosítottak be, amelyek tulajdonképpen kivétel nélkül orosz forrásból európai online felületeken terjesztett álhírek voltak.
A bizottság döntött arról, hogy egy új internetes platformot hoz létre, ahol 17 tagállam 38 tényfeltáró szervezete dolgozik majd azon, hogy a dezinformációs gyárakat beazonosítsák és tevékenységüket kiküszöböljék. Ezen kívül – de talán ez a legjelentősebb – nagy platformok a félretájékoztatás ellen 15 különféle vállalást tettek. Ezen cégek között van a Facebook, a Google, a Twitter, a Mozzilla és a Microsoft is, vagyis impozáns és az online teret lefedő a névsor.
A parlamenti vitában aztán nem kímélték egymást a képviselők. Elhangzott az, amit ilyenkor mindig el szoktak mondani, hogy olasz és francia pártot is pénzelnek és/vagy támogatnak másként Putyinék. És hogy ne legyen senkinek kétsége, Marine Le Pen és Matteo Salvini politikai alakulatai azok, amelyekkel kapcsolatban különböző bizonyítékok is vannak erre vonatkozóan.
Alapvető jog-e a digitális adatvédelem? | Magyar Hang
Nem árt nyitott szemmel járni, és tisztában lenni azzal, a személyes adataink a mi, és nem a netes óriások és az állami szektor techcégeinek tulajdonai.
Brando Benifei szociáldemokrata politikus azt mondta, hogy Le Pen és Salvini is marionett-figura, akikkel az oroszok báboznak. Szerinte vitát kell erről a kérdésről folytatni és egy vizsgálóbizottságra is szükség lenne. Egy szlovák független képviselő, Miroslav Radačovský viszont feltette a kérdést: „Meg kellene támadnunk Moszkvát?” Aztán gyorsan hozzátette, hogy ő ezzel nem ért egyet, mert szerinte Európa az Uráltól a La Manche csatornáig tart.
Beszállt a vitába a Finnek Pártjának politikusa, Laura Huhtasaari is, kifejtve, hogy az emberek azért szavaznak a nacionalista pártokra, mert meg akarják akadályozni az illegális bevándorlást, a muszlim térhódítást. Kijelentette: „a demokrácia nem hal meg, ha nem a liberálisok nyerik a választásokat.”
Az Európai Parlament egyébként októberben majd határozatot fogad el arról, hogy mit gondolnak a képviselők a választások külföldi befolyásolásáról.
