Jelentősen növekedtek az elmúlt tíz évben a vallással szembeni kormányzati intézkedések, legyen szó a törvényi szigorításokról vagy az állami tisztviselők azon lépéseiről, amelyek korlátozzák a vallásgyakorlást – állapította meg legutóbbi jelentésében a Pew Research Center. A kutatóközpont szerint míg 2007-ben még „csak” 40 országban hoztak magas vagy nagyon magas szintű szigorításokat a kormányzatok, addig 2017-re ez a szám már 52-re ugrott. Ráadásul a vallásokhoz kapcsolódó ellenségeskedés is nőtt, ami különösen aggasztó, mert itt már nem csak a Közel-Keletről van szó.
De mi a helyzet azokkal az országokkal, amelyekben a mai napig a kommunizmus az uralkodó eszme? Napjainkra már csak öt ilyen ország maradt, azonban ezek teljesen másként állnak a vallásszabadsághoz.
Talán nem meglepő, hogy ezek közül messze Észak-Koreában van a legnehezebb életük azoknak, akik a vallásukat szeretnék gyakorolni. Olyannyira, hogy a Pew Research még csak felmérni sem tudta a helyzetet. Ugyan az észak-koreai alkotmány szerint bárki szabadon gyakorolhatja a vallását, a gyakorlat ennek szöges ellentéte: az emberjogi szervezetek rendre arról számolnak be, hogy a távol-keleti diktatúrában a keresztényeket üldözik, börtönbe zárják és kivégzik – nemegyszer nyilvánosan, pusztán a Biblia birtoklása miatt.
Kínában szinte minden vizsgált szegmensben romlott a helyzet az elmúlt években, legyen szó bizonyos vallási csoportok iránti részrehajlásról, törvényi szigorításokról vagy a vallásos tevékenység korlátozásáról. A hatósági fellépések a keresztény gyülekezetekkel szemben is fokozódtak, így 2018-ban Pekingben és több vidéki tartományban Bibliákat égettek el, feszületeket rongáltak meg, és olyan nyilatkozatok aláírására kényszerítették a hívőket, amelyekben meg kellett tagadniuk a hitüket.
Laoszban – ahol az egyetlen legális párt a Laoszi Népi Forradalmi Párt – a lakosság több mint 60 százalékának a théraváda buddhizmus a vallása, amely Buddha legrégebbi tanításain alapszik. Nekik, illetve az országban élő muszlimok és keresztények számára sem vált könnyebbé a vallásuk gyakorlása, így mostanra ez az ország még arra a tízes országlistára is felkerült, ahol a Pew Research szerint leginkább korlátozzák a vallásgyakorlást.
Nők, Trump és a jó élet - Már nem a vallásba menekül az arab világ | Magyar Hang
Hiába rendeződtek a politikai viszonyok, az még cseppet sem jelenti azt, hogy hirtelen olyanná vált volna az arab régió, ahol valóban jó élni.
Vietnámban a lakosság háromnegyede a vietnámi népi vallás követőjének tartja magát, illetve tagadja, hogy vallásos lenne. A buddhisták aránya ennél jóval alacsonyabb, de a lakosságnak még így is 12 százalékát teszik ki. Ráadásul igen nagy számban élnek az országban katolikusok és protestánsok is, akiknek természetesen saját templomaik is vannak, amelyek szabadon látogathatók. Ugyan a Pew Research Vietnámot is azon országok közé sorolja, ahol magas szintű szigorításokat alkalmaznak a hatóságok, itt ez nagyrészt arra korlátozódik, hogy a vallási csoportoknak csatlakozniuk kell egy felügyelőszervhez, emellett engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy vallási épületeket emeljenek és működtessenek.
Meglepő módon Kuba egészen jó értékelést kapott az amerikai kutatóintézettől, amely szerint a karibi szigetországban csak mérsékelten érvényesültek a vallásokkal szembeni kormányzati szigorítások. Csak összehasonlításképpen: a vallásszabadság szempontjából még Franciaországban, Romániában és Spanyolországban is rosszabb volt a helyzet, mint Kubában, amely így egy csoportba került hazánkkal. Mint ismert, a Castro-rezsim első éveiben nagyon ellenséges volt a katolikus egyházzal, számos papot bebörtönöztek, a kommunista pártnak pedig csak ateisták lehettek a tagjai. A nyolcvanas évektől azonban a rezsim egyre engedékenyebb lett, olyannyira, hogy II. János Pál pápa látogatása óta már több pápa is tiszteletét tette az országban. Mindettől függetlenül a katolikus egyház a mai napig csak azokat az adományokat fogadhatja el, amelyeket a hatóságok jóváhagynak számára. Az egyre bátrabb reformokkal próbálkozó kubai rezsim azonban vallásszabadság terén még így is követendő példa lehetne nemcsak a kommunista, hanem sok más ország számára is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/38. számban? Itt megnézheti!
