Ha tovább folytatódik az időhúzás, akkor mi magunk fogjuk megoldani a problémát! – így fenyegette meg a múlt héten az Egyesült Államokat a török külügyminiszter, miután világossá vált: a korábban tervezett szíriai biztonsági zónát továbbra sem hagyták el mindenhol a kurdok által dominált Szíriai Demokratikus Erők (SDF) egységei. Ezért Ankara most világossá tette, hogy ha a kivonulás nem történik meg időben, arra is készek, hogy fegyveresen behatoljanak oda, hogy megtisztítsák a területet a kurd harcosoktól.
Mindezzel persze csak ismét nyilvánvalóvá vált az, ami eddig is nyilvánvaló volt. A Törökországba menekült szíriaiak számára létrehozandó biztonsági övezet korántsem a földönfutóvá vált egykori szíriai lakosok érdekét szolgálja, sokkal inkább a törökökét, akik így tolnák el a déli határuk mellől azokat a kurd egységeket, amelyek korábban amerikai segítséggel szabadították fel ezt a területet az Iszlám Állam (IÁ) terroristáitól. Az SDF-et, illetve a kurd népvédelmi erőket (YPG) ugyanis Törökország az ősellenség Kurdisztáni Munkáspárt meghosszabbított karjainak tartja már jó ideje, amely az Egyesült Államok támogatását is élvezi.
De mit is jelent a valóságban a szíriai biztonsági zóna? Törökország már a szíriai háború elején felvetette, hogy Szíria területén létre kellene hozni egy olyan területet, ahol nemzetközi erők garantálják a békét, hogy ott a menekültek biztonságban élhessenek. Minderről természetesen Bassár el-Aszad szíriai elnök hallani sem akart, mivel ezt az ország szuverenitásának megsértésének, valamint törökök behatolási kísérletnek tekintette. A terv azonban nem került le a napirendről, így ez év augusztusában Washington és Ankara képviselői elvi megállapodást kötöttek egy szíriai biztonsági zóna létrehozásáról, amely 400 kilométer hosszan és 5 kilométer mélyen húzódna Rodzsava, vagyis a szíriai kurdok által ellenőrzött területek határánál.
„Visszamegyek Szíriába, nem tudok itt élni!" | Magyar Hang
A kormány migránsellenes kampánya most egy magyar nőn és kislányán csapódik le Budapesten.
Természetesen ezt a kezdeményezést a kurd hatóságok a legelső perctől élesen ellenezték, hiszen ezzel gyakorlatilag át kell adniuk azokat a területeiket, amelyeket korábban óriási véráldozatok árán sikerült visszafoglalniuk az IÁ-tól. Arról nem is beszélve, hogy a kurdok a törökök által garantált biztonságból korábban már alapos leckét kaptak. Ismert: a török hadsereg és az általa támogatott szíriai lázadók múlt év elején az úgynevezett Olajfaág-hadművelettel kiverték a kurd erőket Afrin kantonból. Mégsem köszöntött be a béke korszaka, az elmenekült kurdok helyére törökországi szír migránsokat telepítettek, sőt a mai napig rendre előfordulnak összecsapások a törökök által támogatott lázadók és a kurdok között, akik Afrin keleti szélén már közösen ellenőrzik a területet a szíriai hadsereggel.
Mégis, szeptember elején nagy nehezen létrejött a korábban meghatározott biztonsági zóna – amit az amerikaiak inkább „biztonsági mechanizmusnak” neveznek – Tel Abjad és Rasz al-Ajn városa között. Miután a kurdok amerikai nyomásra átadták a területet a helyi biztonsági erőknek, a fegyvereiket pedig kivonták innen, csak erősebb lett a félelem az itt élők körében. Ugyanis a határ túloldalán továbbra is nagy erőkkel van jelen a török hadsereg, amelytől a Rodzsavában élő kurdok a terrorkalifátus legyőzése után a legjobban tartanak. Így a biztonsági zónában a kurdok most még a török felderítő drónok miatt is aggódhatnak, amelyek az amerikai-török közös járőrözés keretében pásztázzák a környéket.
Mikor szakad el a húr a Közel-Keleten? | Magyar Hang
Egy nyílt háború kitörése most aligha valószínű. A felek ugyanis már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy az hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára.
Ám a biztonsági zóna lakóinak van egy másik okuk is arra, hogy gyanakvással figyeljék azokat, akik állítólag meg akarják őket védeni. A Törökországba menekült szíriaiak többsége nem kurd, így ha őket betelepítenék erre a területre, azzal gyökeresen átrendeznék Rodzsava etnikai összetételét. Ráadásul a törökök egyre mélyebb biztonsági zóna kialakítását szorgalmazzák Szíriában, így nagyon könnyen megeshet, hogy mindezzel csak konfliktusövezetté sikerült tenni egy olyan területet, amely a dzsihadisták kiverése óta viszonylag békésnek számított – legalábbis szíriai viszonylatban.
