Polgárháborús állapotok a brit Munkáspárt sorain belül

Polgárháborús állapotok a brit Munkáspárt sorain belül

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője a még 1871-ben szénbányász szakszervezetek által indított, évente megrendezésre kerülő Durham Miner's Gala elnevezésű, a brit baloldalhoz köthető fesztiválon 2019. július 13-án (Fotó: Emphyrio/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hiába jutottak a brexit miatt tán sosem látott mélypontra a kormányzó konzervatívok, a Munkáspártnak ebben a helyzetben sem sikerült föléjük kerekedni. De mik lehetnek az okai, hogy a Jeremy Corbyn vezette alakulat úgy tűnik, sorra hagyja ki a ziccereket? A párt brightoni konferenciáját követően megnéztük, mi megy a színfalak mögött.

Jeremy Corbyn 2015-ös megválasztása óta belső harcok és ellentmondások jellemzik a brit Munkáspártot. Az önmeghasonlás gyökerét az Új Munkáspárt, azaz a „New Labour” által az 1990-es években hozott változásokban kell keresni. A Tony Blair és Gordon Brown nevével fémjelzett folyamatot a baloldal neoliberális eszmékkel való egyre szorosabb összefonódása jellemezte. Corbyn saját bevallása szerint vissza szeretne térni a baloldal tradicionális szavazóbázisához, illetve értékeihez, és erre a Munkáspárt tagjainak többsége nyitottnak tűnik. Azonban a párt szervezetében a mai napig fontos szerepet kapnak olyan figurák, akik jobban kedvelik a Blair és Brown által képviselt, „moderált” irányt. Itt érdemes megjegyezni, hogy az, ami a szigetországban „kommunistának” számít, az Kelet-Európában természetesnek tűnik – állami tömegközlekedés, állami energiacégek, vagy épp az ingyenes felsőoktatás.

A Munkáspárt elmúlt négy évét tehát a különböző frakciók küzdelme jellemezte. Az EU-ból való brit kilépést eldöntő népszavazás ezt a szituációt mérgesítette tovább, és a nemrég Brightonban megrendezett pártkonferencia lakmuszpapírként mutatta ki a problémákat.

A találkozó előestéjén Corbynt támogató aktivisták benyújtottak egy indítványt, ami eltörölte volna a vezetőhelyettes (deputy leader) posztját. Ez a manőver egyértelműen a tisztséget jelenleg betöltő Tom Watson ellen szólt, aki több kérdésben is nyilvánosan kérdőjelezte már meg főnökét. A Blair által is elítélt indítvány végül nem járt sikerrel, és ezt a párttagok nagy része kitörő örömmel vette tudomásul. Corbyn azonban bejelentette, a vezetőhelyettesi pozíciót illető lehetséges változásokat meg fogják vizsgálni, és garantálják, hogy a párt tagjai felelősségre vonhassák a tisztség betöltőjét. Bár ebben a kérdésben úgy tűnt, hogy Corbyn vereséget szenvedett, egyéb kérdésekben fontos győzelmeket aratott.

A belső feszültségeket jelzi, hogy – miként arról a közszolgálati BBC is beszámolt – bejelentette távozását a pártelnök egyik legfontosabb politikai tanácsadója. Az év végén lelépő Andrew Fisher állítólag több stratégiai kérdésben is összeütközésbe került Corbynnal; ő például egyes laphírek szerint úgy látja, jelen állapotban a párt nem képes megnyerni egy következő voksolást.

„Október végén mindenképpen ki fogunk lépni az EU-ból!" | Magyar Hang

Boris Johnson szerint előbb lenne „halott egy árokban”, mint hogy tovább halogassa a brexitet. Egy távozó minisztere szerint a kormányfő – a megállapodásra törekvés látszatát keltve – valójában a megegyezés nélküli kilépésre játszik.

A várható választásra készülve a párt fontos döntéseket hozott a jövőbeli terveiket illetően. Bejelentették, hogy a 32 órás munkahét bevezetését célozzák meg 10 éven belül és ingyenes személyes ellátást szeretnének biztosítani a 65 éven felülieknek. A párt továbbá a mellett fog harcolni, hogy eltöröljék a gyógyszerfelírási díjakat, hogy megduplázzák az orvosi képzési helyek számát, és hogy eltöröljék a privát iskolákat. A tagság ezekről szóló szavazásai mind Corbyn tervei szerint alakultak.

A legnagyobb kérdés azonban a brexittel kapcsolatos álláspont volt. A párton belül többen is sürgették a vezetőt, hogy egyértelműen álljon ki a bennmaradás mellett, azonban Corbyn ezt visszautasította. A konferencián részt vevők szavazása végül inkább a lojalitásról szólt, mint a brexitről – és a voksolás azt mutatta, hogy a párttagok nagy része még mindig Corbynhoz hűséges. A végső döntés értelmében a Munkáspárt nem kampányol sem a kilépés mellett, sem ellene, hanem egy új népszavazás lehetőségét nyújtaná az embereknek.

Richard Burgon parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy „a konzervatívok készen állnak arra, hogy az 1 százaléknak elhozzák a brexitet. A libdemek (Liberális Demokrata Párt) készen állnak arra, hogy megtagadják az emberek akaratát, anélkül, hogy újra megkérdeznék őket. Egyedül a Munkáspárt ajánlja azt, hogy az emberek (újra) szavazhassanak az előttünk lévő útról.”

Ennek a különutas politikának azonban meglehet a böjtje. Több munkáspárti képviselő arról panaszkodott, hogy ez a „majd lesz, ami lesz” hozzáállás nem kifejezetten vonzó az emberek számára, és ez egy esetleges választás alkalmával súlyos problémákat jelenthet. Többek között ennek is tudható be, hogy a párt a konzervatívok gyengélkedése ellenére sem tudta őket megelőzni, sőt, a libdemek egyre szorosabban zárkóznak fel hozzájuk. Kritikusai szerint Corbyn „radikalizmusa” is hozzájárul ahhoz, hogy a választópolgárok nem tekintik a Munkáspártot ideális váltópártnak.

Boris Johnson Churchill-életrajzából a brexitpárti, botrányhős miniszterelnököt is megismerhetjük | Magyar Hang

Nem túloz a brit kormányfő, amikor a sors feszítővasának nevezi Churchillt. Paradox módon azonban most Johnsonnak kellene felnőnie a nagy elődhöz, hogy végül ne ő legyen a végzet feszítővasa.

Az Ipsos MORI mérése szerint Corbyn az elmúlt 45 év legnépszerűtlenebb ellenzéki vezetője és csak a választók 16 százaléka elégedett vele, míg közel háromnegyedük elégedetlenségét fejezte ki vele kapcsolatban. Corbyn a YouGov mérései szerint is kifejezetten le van maradva a Boris Johnson miniszterelnökkel szembeni versenyben és csak a londoniak, a maradást támogatók, és a fiatalok körében van kedvezőbb megítélése az ellenzéki pártvezérnek.

Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Munkáspárt nem támogatja az előre hozott választás ötletét. A párt stratégiája arra alapul, hogy a parlamenten keresztül blokkolni tudják Johnson rendezetlen kilépését, és így arra kényszerítik a miniszterelnököt, hogy haladékot kérjen az EU-tól. Mivel az újonnan beiktatott kormányfőnek a legfontosabb ígérete az október 31-ei kilépés volt, minden további haladék erodálni fogja a támogatottságát. Amennyiben Johnson további haladékra szorul, és a Brexit Párt – valószínűsíthetően – ismét visszatér, a megosztott jobboldali szavazókat akár le is győzheti egy fegyelmezetten szavazó corbynista bázis.