Eljött az arabok ideje Izraelben

Eljött az arabok ideje Izraelben

Palesztinok Benjamin Netanjahu és Avigdor Lieberman fényképét égetik Gázai övezet déli részén, 2019. szeptember 19-én. Azt szeretnék elérni, hogy bocsássák szabadon az izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyokat (Fotó: Reuters/Ibraheem Abu Mustafa)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Különös helyzet állt elő Izraelben, miután a szeptember 17-ei parlamenti választásokon a két legnagyobb politikai erő, Benjamin Netanjahu Likudja és Beni Ganc Kék-fehér nevű pártja még a szövetségeseivel együtt sem volt képes többséget szerezni az izraeli törvényhozásban. Ezért sokan Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártját tekintik a választások igazi győztesének, amely a mérleg nyelveként királycsináló szerepbe került. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy van még egy csapat, amely számára kedvező eredmények születtek. Az arab pártokat tömörítő Közös Lista annak köszönheti jó szereplését, hogy előzőleg Netanjahu mozgósította az arabellenes szavazókat, amire válaszul az izraeli arabok nagyobb számban járultak a szavazóurnákhoz. Jelen helyzetben pedig nagyon úgy néz ki, hogy akár kormányra kerülnek, akár nem, az arabok mindenképpen profitálni fognak a mostani választásokból.

Ismert: a Likud a köré csoportosuló jobboldali vallásos pártokkal – amelyek egyébként kötelezték magukat arra, hogy csakis a Likuddal lépnek koalícióra – együtt 55 mandátumot tud maga mögött a 120 fős Knesszetben, míg a Kék-fehér párt a szövetségeseivel 57-et. Az utóbbi csoporthoz tartozik a Közös Lista, amely ezúttal Gancot javasolta kormányfőjelöltnek Reuven Rivlin államelnöknél. Erre több mint negyed évszázada nem volt példa: utoljára 1992-ben Jichák Rabint segítették hatalomra az arab pártok, azóta senkit sem javasoltak kormányfőnek a választások utáni megbeszéléseken. Így ha a következő hetekben a Kék-fehér alapíthatna kormányt, az azt jelentené, hogy az arab pártokból álló szövetség kormányra kerülhetne Izraelben.

Benjámin Netanjahut kérte fel kormányalakításra az izraeli államfő | Magyar Hang

Természetesen könnyen megeshet az is, hogy az Arab Lista végül nem szerepel a kormányban. Ez akkor történhet meg, ha a két legnagyobb párt közti koalíciós tárgyalások sikerrel járnak. Azonban ez csupán elméleti opció, mivel Ganc már korábban közölte, nem vesz részt olyan egységkormányban, amelynek Netanjahu is tagja. Az izraeli kormányfő szerepvállalásához azonban a Likud feltétlenül ragaszkodik, mivel az izraeli főügyész már korábban bejelentette, hogy bizalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt vádat emelnének a politikus ellen október elején (így Netanjahut már csak az mentheti meg a büntetőeljárástól, ha addig elfogadják azt a törvényt, amely mentességet biztosít neki). Ugyancsak kimaradhatnak a következő kormányból az arabok, ha Netanjahunak valamilyen módon mégiscsak meg sikerül meggyőznie Libermant, hogy nyolc képviselőjével csatlakozzon az általa vezetett koalícióhoz. Viszont ez a forgatókönyv is valószínűtlen, hiszen Liberman mindenképpen egységkormányt akar látni Izrael élén.

De még ha ki is marad a kormányból, a Közös Lista akkor is nagyot ugrik előre. Egy nagykoalíció esetén ez a pártszövetség lépne elő a legnagyobb ellenzéki erővé Izraelben, ami rengeteg előnnyel járna az arab közösség számára. Csak néhány ezek közül: innentől a politikusaik – mint az ellenzék vezetői – államfőket és kormányfőket fogadhatnának a világ számos országából, akiknek minden alkalommal szóvá tehetnék az izraeli arab kisebbséggel szembeni diszkriminációs gyakorlatot. És amitől egyes izraeli pártok valósággal rosszul vannak: ezentúl a Közös Lista elnöke, Ajman Ode is rendszeresen megkapná az izraeli hírszerzés, a Moszad havi jelentéseit.

Netanjahu bajban | Magyar Hang

A közel kétmillió fős izraeli arab kisebbség politikai súlyának növekedése változásokat hozhat az egész közösség életébe. Az izraeli arabok gyakran panaszkodnak arra, hogy az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz nehezen férnek hozzá, ami alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy 47 százalékuk szegénységben él. Ám ha a mostani forgatókönyvek valósulnak meg, szinte biztosra vehető, hogy az izraeli arabok az elkövetkezendő években jóval többet hallathatják hangjukat nemcsak Izraelben, hanem az egész világ előtt. Ha más nem, ennyi eredménye biztosan volt Netanjahu palesztinellenes választási retorikájának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg, 2019. október 4-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/40. számban? Itt megnézheti!