A franciák még nem értik a Liget-projekt lényegét, aprópénzért építették a Louvre új központját

A franciák még nem értik a Liget-projekt lényegét, aprópénzért építették a Louvre új központját

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kedden nyitják meg a világ egyik legnépszerűbb múzeuma, a párizsi Louvre új, a francia fővárostól kétszáz kilométerre felépített raktár- és kutatóközpontját. A Livéinben létesült új intézmény, amelyet csak a kurátorok és a kutatók látogathatnak majd, mintegy 250 ezer műtárgyat fogad be, amelyeket a tervek szerint 2023-ra költöztetnek át. A szállítás kapcsán Brice Mathieu, az új központ igazgatója elmondta, a második világháború óta nem került sor egy gyűjtemény ilyen léptékű költöztetésére.

A hír a múzeumi szakma képviselőin túl talán keveseket hatna meg, a magyarországi párhuzamok miatt azonban a Louvre költözése mégis kifejezetten izgalmas. Az MTI a The Art Newspaper című lapra hivatkozva megírta, hogy a negyedmilliós gyűjtemény befogadására alkalmas épületet 20 milliárd forintból húzták fel. Ez azonban a teljes projekt költségvetése volt, a központ 42 millió euróból, vagyis 13,4 milliárd forintból épült fel. Ez az összeg a Liget-projekt keretében épülő múzeumokkal összevetve nyeri el valódi jelentését.

Alaposan újratervezik a Liget-projektet | Magyar Hang

Alaposan átrajzolhatják a Liget-projektet, mert az eredeti elképzelések alig megvalósíthatók, így a civilekkel való küzdelem épp kapóra jött a Városliget Zrt. számára, hogy időt nyerjenek. A visszavont építési engedélyek, a peres ügyek és az átalakítások miatt még tovább csúszhat a már jócskán 300 milliárd forint felett járó gigaberuházás.

A francia épülettel megegyező funkciójú, a Szabolcs utcai egykori izraelita kórház területén felépített Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) egy jelentős drágulás után 16,1 milliárd forintért készült el, és ehhez még jönnek a további jelentős tételek, mint például a raktártechnikai eszközök, amelyek több mint 2,5 milliárd forintba kerülnek. A Magyar Zene Háza közel 20 milliárdból épül fel, az Új Néprajzi Múzeum kivitelezési munkáiért pedig 26 milliárdot fizet a megrendelő Városliget Zrt. A két utóbbi természetesen még nem végösszeg, és a Liget-projekt folyamatosan növekvő költségvetéséből kiindulva vélhetően jócskán emelkedik még.

„Megkerültek" az Esterházy-kincsek | Magyar Hang

Néha meglepő, amikor megfelelően mennek a dolgok. Ha az embernek kérdése van egy állami, vagyis közpénzen a közért működő intézményhez, nem hallgatásba ütközik, és nem is hazugsággal igyekeznek leszerelni, hanem valódi választ kap. Nagyjából két éve igyekszem nyomon követni a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum (IMM) működését.

S bár a budapesti épületek valamivel nagyobbak, mint a Louvre központja, az árszínvonalak különbségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezért is különösen látványos a költöztetés költsége. Emlékezetes, hogy az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét több mint 2 milliárd forintért szállítják el (és raktározzák, amelynek költsége a következő években tovább növelheti az összeget), a Louvre gyűjteményének egy jelentős, közel 150 ezer tételes részének költöztetését – az európai közbeszerzési értesítő alapján – 3 millió euróból oldják meg, ami mai árfolyamon nagyjából 970 millió forint. Árnyalja ugyanakkor a képet valamelyest, hogy iparági információk szerint itthon ugyanazt a szállítást, ha darabszámra bontjuk le, a hazai cégek féláron, vagyis nagyjából félmilliárd forintért oldanák meg.