Trump ámokfutása: elrettentés vagy választási show?

Trump ámokfutása: elrettentés vagy választási show?

Trump, Erdogan és Putyin (Fotó: Flickr.com/Jakob Reinmann)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Trump nyilvánosságra került fenyegetőző levele nem is annyira kiszivárogtatás eredménye, inkább szándékos akcióról lehet szó.

Aki emlékszik még arra, hogy a hatvanas években a szovjet kommunista főtitkár, Nyikita Hruscsov micsoda kirohanásokat rendezett az ENSZ-ben – egy alkalommal állítólag a cipőjével verte az asztalt –, tudja jól, hogy az efféle „mutatványok” nem ritkák a világpolitika színpadán. A legtöbbször az ellenfél elrettentését szolgálják azáltal, hogy demonstrálják, az illető politikus aztán bármilyen őrültségre képes, nem érdemes tehát vele ujjat húzni.


Donald Trump legutóbbi kifakadásait is nehéz másképp kezelni. Az amerikai elnök először Twitter-csatornáján fenyegette meg Recep Tayyip Erdogant, melyben a szíriai kurdok megtámadása kapcsán így fogalmazott „amennyiben Törökország olyan lépést tesz, amelyet kimagasló és páratlan bölcsességem alapján megengedhetetlennek ítélek, abban az esetben tönkreteszem és eltörlöm a török gazdaságot”. Majd szerda este nyilvánosságra került az a levél, amelyben Trump egészen döbbenetes nyelvezettel üzent török kollégájának. Ebben jelezte a török államfőnek, hogy a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet parancsnoka, Mazlúm Abdi hajlandó vele tárgyalni, és bizonyos engedményeket tenni.

„A történelem kedvező képet alakít ki önről, ha helyes és humánus módon cselekszik. Örökké gonosznak fogja tekinteni, ha nem történnek jó dolgok. Ne legyen kemény fiú! Ne legyen ostoba!”

– fogalmazott a világ első számú szuperhatalmának vezetője, miután ismét nyilvánvalóvá tette, hogy ha Erdogan folytatja a kurdok elleni hadjáratot, abban az esetben szankciókat fog életbe léptetni.

180 fokos fordulat a Fehér Házban: Amerika félreáll, Törökország szabadon támadhatja a kurdokat | Magyar Hang

Meglepő döntés született helyi idő szerint vasárnap este Washingtonban, miután Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az Egyesült Államok zöld utat adott Törökországnak a szíriai hadműveletéhez - írja a CNN.

Erre válaszul aztán egy török tisztviselő még tegnap megüzente, hogy Erdogan elutasította és a szemétbe dobta Trump levelét, mert hiányolta belőle a diplomácia udvarias nyelvezetét, majd hozzátette: az lesz a legvilágosabb válasz, ha még aznap megindítják az északkelet-szíriai hadműveletet. Mégis, a nem mindennapi üzenetváltás után Erdogan beleegyezett egy ötnapos tűzszüneti megállapodásba, hogy lehetővé tegyék a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról. Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetben üdvözölte a bejelentést. Azt írta, „Nagyszerű hírek érkeztek Törökországból. Köszönöm, Erdogan! Életek millióit sikerült megmenteni!”

Habár első ránézésre úgy tűnik, hatásos volt a trumpi retorika, ha a szíriai eseményeket alaposabban megnézzük, világosan kiderül, hogy itt egészen másról van szó. Nevezetesen: miután a szíriai kurdok megegyeztek a damaszkuszi vezetéssel arról, hogy bizonyos területeket innentől együtt ellenőriznek, sőt együtt harcolnak a törökök és a velük szövetséges szíriai erők ellen, nem csak a szíriai egységek érkeztek meg a szóban forgó területekre, hanem az orosz katonai rendőrség egységei is. Így a Manbidzstól északra fekvő határszakaszt már a szír hadsereg együtt őrzi az oroszokkal, ami egyértelmű üzenet Vlagyimir Putyintól Recep Tayyip Erdogannak, hogy ezen a területen nem szélesíthetik ki azt az úgynevezett „biztonsági zónát”, amit korábban a török határ teljes hosszán, mintegy 30 kilométer mélyen terveztek Szíria területén.

Ráadásul a jelen helyzetben úgy néz ki, a török erők nem kívánnak konfrontálódni a szíriai hadsereggel, akik egyébként ma már Kobanit is ellenőrzik, azt a várost, amelyet egykor az Iszlám Állam hosszasan ostromolt, de a kurdok ellenállásán megtört az erejük. Így az, hogy a török hadsereg Trump közbelépése miatt állt el attól, hogy ezeket a területeket is megszállja, finoman szólva is túlzás. Ráadásul a jelek szerint a török offenzíva nem is ért véget, a török-szír határon fekvő Rasz al-Ajn városát a mai napon is bombázták a török gépek.

A tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok Észak-Szíriában, a törökök állítólag kórházat ágyúztak | Magyar Hang

Bár Mike Pence amerikai alelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai találkozóját követően csütörtökön öt napos tűzszünetet jelentettek be, ismét ágyútűztől volt hangos a szíriai-török határ. A Reuters tudósítója szerint folyamatos a fegyverropogás, és füst száll fel Rász el-Ajn település környékén, bár az összecsapások hangjai később fokozatosan elhalkultak.


Közelebb állhat az igazsághoz, hogy Trump nyilvánosságra került fenyegetőző levele nem is annyira egy kiszivárogtatás eredménye, inkább szándékos akcióról van szó. Ismert: az amerikai elnök a jövő évi elnökválasztáson is meg kívánja mérettetni magát, amelyhez az ilyen látványos akciók különösen alkalmasak. A politentertainment – ezt a fogalmat a politika és a szórakoztatás összefonódására használják – Trump kampányának mindig is szerves részét képezte, így a mostani „kiszivárogtatás” kapcsán okkal gyanakodhatunk – annál is inkább, mert ilyen magas szintű diplomáciai iratok ritkán szoktak csak úgy kiszivárogni”.


Trump és Erdogan mostani csörtéjében így jóval több a színpadi elem, mint a tényleges politikai ellenállás: a Szíriában állomásozó amerikai egységek kivonása továbbra is folyamatban van, ennek leállítására még politikai akarat sincs Trump részéről. Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy az amerikai elnököt nem csupán a szíriai, döntőrészt muszlim kurdok sorsa hagyja hidegen. Az Open Doors nevű, amerikai újkeresztény hátterű szervezet keresztényüldözés-figyelő listájának élmezőnyében előkelő helyet foglal el Törökország is – számolt be legutóbb a Népszava.

Török iskolát nyitna Erdogan alapítványa Budapesten | Magyar Hang

A 24.hu információi szerint Budapesten nyitna iskolát egy Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz köthető szervezet. A fővárosi kormányhivatal engedélyt adott a Maarif Általános Iskola és Gimnázium számára, amely a IX. kerületben, az egykori ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola helyén működne, ahol a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrumtól bérel majd tantermeket és eszközöket.

Erdogan, a keresztényüldöző

A jelentés szerint Erdogan hatalmának kiterjesztésével párhuzamosan egyre fokozódik a keresztényüldözés Törökországban, az állam szerint az igazi törököknek szunnita muszlimoknak kell lenniük, mindenki más csak másodrangú állampolgár lehet. Emellett keresztényeket nem vesznek fel állami állásokba, és a magánszektor sem szívesen alkalmazza őket az állami elvárások miatt. A lelkész- és papképzés tilos, új keresztény gyülekezet bejegyzése gyakorlatilag lehetetlen. A keresztények a nyomás miatt gyakran kettős életet élnek, azaz kifelé igyekeznek muszlimnak látszani. Ha lelepleződnek, az törvényes válóokot, és az örökösödésből történő kizárást jelent.
Az amerikai külügyet – hasonlóan Magyarországhoz, amely először blokkolni akarta az EU Törökország szíriai invázióját elítélő határozatát – azonban mintha nem is zavarnák ezek az esetek, így Andrew Brunson lelkipásztor szabadon bocsátása óta (az amerikai férfit a 2016-os törökországi puccs után tartóztatták le a török hatóságok) Trump ügyet sem vet arra, mi történik a törökországi keresztényekkel. Úgy látszik, ezzel most nem lehetne választást nyerni.