Az Oxfordi Egyetem kutatójával, Christopher Gerry professzorral arról beszélgettünk, mik az Egyesült Királyság kilátásai a brexit után.
A helyzet szinte óráról órára változik, jelen pillanatban úgy tűnik, a brit kormány további halasztás kért és kapott az Európai Uniótól. Ez azt jelenti, hogy – a brit miniszterelnök, Boris Johnson minden fogadkozása ellenére – egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy a szigetország valóban ki fog lépni az EU-ból még ebben az évben. Brüsszeli források megerősítették, hogy bár a tagállamok vezetői még tárgyalásokat folytatnak, a halasztást „egyértelműen” elfogadják. Johnson pedig az újabb tologatás miatt előre hozott választásokat kezdeményez, amelyet a tervek szerint december 12-én tarthatnak majd meg.
Ez érdekes kérdéseket vet fel az elkövetkező hónapok brit bel- és külpolitikájával kapcsolatban is. Christopher Gerry professzor, az Oxfordi Egyetem kutatója, az Orosz és Kelet-európai Tanszék igazgatója segítségével megpróbáltuk megérteni, mi is Johnson célja az egyezséggel.
Ugyan elsőre úgy tűnhet, a britek megegyezése a „norvég modellt” akarta másolni, Gerry ezt téves megközelítésnek tartja. „Norvégia tagja mind az Európai Gazdasági Térségnek, mind az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak. Ez azt jelenti, hogy befolyásolják a döntéshozási mechanizmust, és az így hozott döntések rájuk is hatással lesznek. Az úgynevezett »puha brexit« legtöbb támogatója egy ilyen megállapodással elégedett lenne – mondta lapunknak a közgazdász. – A mi megegyezésünk viszont inkább az EU Kanadával fennálló viszonyát mintázza. Az, ami a megegyezésben van, illetve még inkább az, amit kihagytak belőle, arra utal, hogy az Egyesült Királyság hosszú távon az EU vetélytársa szeretne lenni szabályozási téren. Minden korábbi részletet, amely a munkaerővel, a környezetvédelemmel és technológiával kapcsolatos normákat érintette, kihúztak belőle, és ez arra utal, hogy mielőbbi megegyezés várható az Egyesült Államokkal ezekben a kérdésekben. A brit–uniós kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó összefüggések tehát rémisztők” – véli Gerry.
Előre hozott választásokat kezdeményez Boris Johnson | Magyar Hang
Karácsony előtt két héttel jöhet az új voksolás.
A közel 250 ezer Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyar többsége feltehetően már kapott hivatalos értesítést arról, hogy minél hamarabb jelentkezzen a letelepedett és az elő-letelepedett státusért. A folyamatot azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehet gördülékenynek nevezni.
Több történet is napvilágot látott, miszerint az évtizedek óta a szigetországban dolgozó európaiak kérelmét mindenféle indoklás nélkül utasították vissza, míg mások több hónapon keresztül járták a bürokrácia útvesztőjét, a megfelelő pecsét után kutatva. Azonban még e problémákat is figyelembe véve, a professzor úgy látja, hogy a jelenlegi kormány valóban pozitív intézkedéseket vezetett be. „Közmegegyezés van arról, hogy a jelenlegi kabinet sokkal liberálisabb a migrációval kapcsolatban, mint bármilyen kormány lehetett volna, amelynek Theresa May a tagja volt. Ez a diákokra különösen érvényes, mivel a jelenlegi javaslat újra lehetővé tenné, hogy az itt diplomázók két évig az országban maradhassanak munkakeresés céljából. Ezekért a változásokért mind a felsőoktatási intézmények, mind az üzleti szféra lobbizott, és mindkét oldal örömmel fogadta őket.”
Bár egy darabig még biztosan egyben marad az Egyesült Királyság, nem sokan kételkednek abban, hogy hamarosan kemény próbák elé néz. Az ír kérdés fontosságát nem kell részletezni annak, aki akár csak hallott az ír polgárháború, eufemisztikusan a „The Troubles” (Bajok) eseményeiről, illetve a skótok is jelezték, brexit esetén még egy függetlenségi referendumot tartanának.
„Ha valóban megegyeznek a jelenlegi forgatókönyv alapján, akkor úgy tűnik, míg Észak-Írország egy európai, addig Anglia, Skócia, és Wales egy sokkal kevésbé szabályozott, amerikai modellt fog követni – elemezte a szituációt lapunknak Gerry. – Ezek a fejlemények közelebb fogják sodorni Észak-Írországot és Írországot, ami a két ország kapcsolatát tovább bonyolíthatja. Skócia jövőjét sokkal kiszámíthatóbbnak látom: egy nagyon EU-párti ország, amelynek polgárai nagyon meg vannak sértődve. Nem csak amiatt, ahogyan London a brexitet kezelte, de az a különleges státusz sem tetszene nekik, ami Észak-Írországnak járna a Johnson-megegyezés szerint. Ha a kilépés megtörténik, nagyon sokan fognak új referendumot követelni, és nehéz lesz ezeknek a hangoknak ellenállni. Ha pedig valóban kiírnak egy új népszavazást, teljesen biztos vagyok benne, hogy a skótok többsége a szakításra voksol, és közelebb fogják magukat pozícionálni az EU-hoz. Hogy máshogy fogalmazzak: a jelenlegi fejlemények fényében a brit unió komoly veszélyben forog.”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/43. számában jelent meg október 25-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/43. számban? Itt megnézheti!
