Alig hogy bejelentették, csütörtökön már meg is indult a kampány Nagy-Britanniában a december 12-én tartandó előre hozott választásokra.
Az első „bombát” a jelenleg ellenzéki Munkáspárt dobta le; Jeremy Corbyn ugyanis jelezte: kormányra kerülésük esetén népszavazást írnának ki a brit uniós tagságról, azzal a választási lehetőséggel, hogy az Egyesült királyság maradjon az Európai Unió tagja. A párt kampánynyitóján a baloldali alakulat MTI által is idézett vezetője arról beszélt, mivel a konzervatív párti kormányok a brexit-folyamat eddigi három évében kudarcot vallottak, „a megosztottság és a kudarc e három hosszú éve után” ki kell venni a döntést a politikusok kezéből, és a népre kell bízni, hogy kimondják a végső szót. (Emlékeztetőül, a 72,2 százalékos részvétel mellett lebonyolított 2016-os népszavazáson a megjelent brit szavazók 51,89 százaléka voksolt a kilépésre.)
Corbyn mondandója azonban picit kuszára, vagy legalább is kissé sejtelmesre sikeredett. „Ha a párt a december 12-re kiírt előre hozott parlamenti választáson kormányra kerül, tárgyalásokat kezdeményez az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről, »hat hónapon belül rendezi« a brexitet, és utána a választókra bízná annak eldöntését, hogy Nagy-Britannia egy »észszerű« megállapodás alapján kilépjen-e az EU-ból, vagy maradjon annak tagja” – mondta a munkáspárti vezér. Majd egy kicsit a „nesze semmi, fogd meg jól” logika mentén kijelentette: „bárhogy döntsön a nép a brit EU-tagság kérdésében, azt a munkáspárti kormány végrehajtja.”
A továbbiakról szólva Corbyn kilátásba helyezte az elmúlt évtizedekben privatizált országos infrastrukturális hálózatok, köztük a vasút és a vízközművek köztulajdonba vételét is.
Polgárháborús állapotok a brit Munkáspárt sorain belül | Magyar Hang
Hiába jutottak a brexit miatt tán sose látott mélypontra a kormányzó konzervatívok, a brit baloldalnak ebben a helyzetben sem sikerült föléjük kerekedni. Tájkép a brightoni pártkonferencia után.
Közben a legfrissebb felmérések is azt mutatják, hiába az elmúlt három év konzervatív agóniája, Johnsonék még mindig az ellenzéki Munkáspárt előtt végeznének, ha most kellene szavazni. Az Ipsos MORI közvélemény-kutatónak az Evening Standard londoni lap megbízásából elvégzett, csütörtökön ismertetett felméréséből az derült ki, hogy Boris Johnson miniszterelnökre és az általa vezette konzervatívokra jelenleg a választók 41 százaléka voksolna, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 24 százalékos lenne, vagyis a jelenlegi kormánypárt 17 százalékponttal vezet első számú választási vetélytársa előtt.
A Munkáspártnak a konzervatív The Times napilap megbízásából a YouGov által készített felmérésében sem jobb a helyzete. Az október 29 és 30 között végzett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 36 százaléka voksolna a konzervatívokra, míg csupán 21 százalékuk Jeremy Corbynékra.
Külön érdekes a két pártvezető megítélése. A munkáspárti szavazók mindössze 46 százaléka elégedett, míg 49 százaléka elégedetlen Corbynnal. A Konzervatív Párt szavazótáborán belül ugyanakkor az egyébként egy esetleges új brexitnépszavazás elől konzekvensen elzárkózó Boris Johnsont 80 százalék támogatja, és a tory szavazók mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy nincs kibékülve Johnson munkájával. Az Ipsos MORI felmérése szerint megkérdezettek 47 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy Boris Johnson jó munkát végez a brit kilépés ügyében, 45 százalék szerint nem megfelelő a brit miniszterelnök brexitpolitikája. Egy hónappal korábban még 38:53 volt a megoszlás a kormányfő brexittevékenységét pártolók és ellenzők között.
„Komoly veszélyben forog a brit unió" | Magyar Hang
Az Oxfordi Egyetem kutatójával, Christopher Gerry professzorral arról beszélgettünk, mik az Egyesült Királyság kilátásai a brexit után.
A brit választási kampány az Egyesült Államokban is lázba hozta az elnököt. Donald Trump ugyanis Johnson oldalán beszállt a versenybe. Mint ugyanis csütörtökön megjegyezte: Boris Johnson konzervatív párti brit kormányfő „fantasztikus ember”, míg Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője „nagyon rossz” irányba vinné az országot, ha ő nyerné meg a december 12-én tartandó előre hozott brit parlamenti választásokat.
Trumppal a legnagyobb londoni kereskedelmi rádió, az LBC csütörtök esti betelefonálós műsorában Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Brexit Párt vezetője készített interjút. (Farage-nak rendszeresen jelentkező műsora van az LBC-n.) Az MTI által is szemlézett beszélgetésben Trump azt is kijelentette: örülne, ha Johnson és Farage „összeállna”.
Az unió ostorozására évtizedes politikai karriert építő, fizetését húsz éve, mint EP-képviselő az EU-tól is kapó Farage úgy válaszolt, ha Johnson ejti a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő „rettenetes” megállapodást, akkor ő hajlandó lenne felsorakozni a brit kormányfő mögött.
Johnson mindazonáltal az elmúlt időszakban többször is határozottan leszögezte, hogy az erről szóló találgatások ellenére nem kíván semmiféle választási egyezséget kötni Farage pártjával.
