Cikkünket frissítjük!
Számos kérdést kapott Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosjelölt csütörtöki európai parlamenti meghallgatásán a magyar kormány tevékenységéről, kiemelve, hogy uniós nagykövetként Várhelyi volt az, aki képviselte a kormánya álláspontját. A képviselők szerették volna, ha Várhelyi Olivér elhatárolódik Orbán Viktor egyes kijelentetéseitől.
A biztosjelölt azonban többször is azt mondta, hogy uniós biztosként függetlenként kíván tevékenykedni, aki semmilyen kormánytól, intézménytől, szervezettől nem fogad el utasítást. Több képviselő jelezte, hogy ez kevés.
Alkalmasnak találta az EP jogi bizottság az új magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért | Magyar HangVárhelyi Olivér egyébként terveit négy pontban foglalta össze:
1. Észak-Macedóniával és Albániával csatlakozási tárgyalásokat kell nyitni, egyértelmű perspektívával.
2. Keleti partnerség strukturális reformok folytatása, megerősítve a gazdasági helyzetével.
3. Többet többért elv alapján együttműködés a déli szomszédokkal
4. A szomszédságpolitikai eszközök kihasználásával a beruházásokra, befektetésekre szeretne sokkal jobban koncentrálni.
Várhelyi Olivér azt is elmondta, hogy tenni kíván azért, hogy hatékonyabb legyen az uniós határvédelem, a visszaküldési politika és legális migrációs programokat szeretne. Arról is beszélt hogy a szomszédságunkban lévő államok kapcsán a független média, civil társadalom védelmében mindent meg kell tenni.
Várhelyit magyar EP-képviselők is kérdezték. Az első közülük Gyöngyösi Márton (Jobbik) volt, aki azt kérdezte, hogy mi garantálja, hogy nem Orbán Viktor kijáróembere lesz. Várhelyi erre úgy reagált, hogy bizottsági tagként nem fogadhat el kománytól utasításokat. Gál Kinga (Fidesz) azt tudakolta, hogyan kamatoztatná tapasztalatait munkája során. tanulmányait és életét Magyarország uniós integrációjának szentelte. Azt felelte, hogy büszke arra, hogy hozzájárulhatott Magyarország uniós csatlakozásához. És arra is kíváncsi volt, hogy Várhelyi csapatjátékos-e. A biztosjelölt azt felelte, hogy igen.
Törökország kapcsán azt mondta Várhelyi, hogy párbeszédre van szükség, az emberi jogok tekintetében pedig intézményi garanciák szükségesek.
