Túl sok a demokrácia Izraelben?

Túl sok a demokrácia Izraelben?

Benjamin Netanjahu választási plakátja Jeruzsálemben 2019. március 28-án (Fotó: Reuters/Ammar Awad)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Netanjahu, értsd meg: minden tőlem telhetőt megteszek annak megakadályozása érdekében, hogy harmadszorra is választási kampányba vidd az izraeli állampolgárokat. Ma ismét arra hívlak, hogy gyere közvetlenül tárgyalni, trükkök és blöffök nélkül" – így üzent a hétvégén Beni Ganc, az izraeli Kék-fehér centrista párt elnöke Benjamin Netanjahunak, a Likud vezetőjének az után, hogy egyre inkább úgy néz ki, nem alakulhat meg az új izraeli kormány.

A legutóbbi parlamenti választást alig egy hajszállal nyerő Gancnak ugyanis e héten jár le az ideje, hogy további koalíciós partnereket találjon azon pártok – például az izraeli arab pártokat tömörítő Közös Lista – mellé, amelyekkel már korábban megállapodott a közös kormányzásról. A királycsináló szerepbe került Avigdor Liberman pártja, a jobboldali Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) viszont nem állt egyik oldalra sem, így jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy a közel-keleti országban egészen egyedülálló módon egy éven belül harmadszor is parlamenti választást tarthatnak. Ez pedig még mindig a legjobb forgatókönyv Netanjahunak, akit bizalommal való visszaéléssel, csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak, így számára kulcskérdés, hogy olyan kormány alakuljon, amelyben ő előkelő szerepet vállal – lehetőség szerint kormányfőként.

Netanjahu persze mindent megtett az elmúlt hónapokban, hogy magához édesgesse az izraeli szélsőjobbot. Többször is élesen kikelt az izraeli arabok pártja ellen. Legutóbb például videóüzenetben fordult a Kék-fehér párt vezetőihez, melyben elmondta, hogy egy kisebbségi kormány létrehozása a Közös Lista támogatásával veszélyezteti Izrael biztonságát, és azonnali kockázatot jelent a számára. A politikus szerint ez vészhelyzetet jelent az egész országnak, amire még nem volt példa Izrael történetében.

Times of Israel: magyar vétó miatt nem ítéli el az EU Izraelt az illegális ciszjordániai telepek miatt | Magyar Hang

A magyar külügyminiszter utasította az ország diplomatáit, hogy akadályozzák meg bármely, a megszállt Ciszjordániában létesített illegális izraeli telepekkel kapcsolatos EU-s állásfoglalást - írja a Times of Israel. A cikk szerint - amelyet a 444.hu szúrt ki - Magyarország azt már megakadályozta, hogy az EU egységesen ítélje el az Egyesült Államokat, amiért több évtizednyi diplomáciai hagyományt felrúgva egyoldalúan elismerje a telepek létezését.

„Elment az eszetek? Ideje leállítani ezt az őrületet, szedjétek össze magatokat, és lépjetek be abba az egységkormányba, amit együtt alakítunk meg, mert az emberek elvárják tőlünk” – fogalmazott a jobboldali pártvezér, akinek a pártja még most hétfőn is tett egy kísérletet, hogy Libermant visszacsábítsa a tárgyalóasztalhoz. Azonban a szövetséges ultraortodox pártok hallani sem akarnak arról, hogy olyan kérdésekről nyissanak vitát, mint az állam és a vallás viszonya.

Mégis, a koalíciós tárgyalások elhúzódása mintha most éppen Netanjahunak kedvezne. Ismert: múlt héten az izraeli hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte az Iszlám Dzsihád gázai vezetőjét, Baha Abu al-Atát, aki az elmúlt hónapokban számos alkalommal adott parancsot rakétatámadásra izraeli területek ellen – pedig tűzszünet volt érvényben. Az akció után az iszlamisták alig ötven óra leforgása alatt legalább 450 rakétát lőttek ki Izrael területére, amelyeket ugyan a Vaskupola légvédelmi rendszer megsemmisített, de az ország déli és középső részén háborús készültséget rendeltek el, a rádióban pedig arra szólították fel az embereket, csak akkor utazzanak Tel-Avivba és környékére, ha feltétlenül szükséges.

A háborús hisztéria a Likudnak kedvez, ahogy kapóra jön Netanjahunak az is, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn bejelentette, nem ütközik a nemzetközi jogba a zsidó telepek létesítése az 1967-ben megszállt, palesztin többségű területen. Ezzel Washington megváltoztatta korábbi álláspontját, amelyet 1978 óta folyamatosan képviselt.

Mindezek révén ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy Izrael nem kerülheti el az újabb parlamenti választást. Erre utalt hétfőn Reuvén Rivlin izraeli elnök is, aki most már nem zárta ki egy harmadik választás lehetőségét sem. Mint fogalmazott, Izraelben „néha már túl sok a demokrácia”, de úgy látszik, a pártok egy újabb választást akarnak. Ennek az opciónak most kétségtelenül Netanjahu örülne a leginkább.