Szerbiában valójában nincsenek választások – mondja Borko Stefanovic, a szerb ellenzék egyik vezetője, aki nemrég alakult pártjának belgrádi központjában fogadja a Magyar Hangot. A fiatal politikus nevét egy évvel ezelőtt ismerte meg a világ, mikor egy választási gyűlésre menet kormányközeli verőlegények összeverték. Ennek nyomán hatalmas tömegeket megmozgató tüntetéshullám vette kezdetét az egész országban. A szerb ellenzék felismerte, hogy összefogás nélkül csak Aleksandar Vucic államfő Szerb Haladó Pártjának malmára hajtja a vizet, ezért Szövetség Szerbiáért néven szövetkeztek – ennek a tagja a Szabadság és Igazság Pártja is, melynek Stefanovic az elnökhelyettese –, majd választási bojkottot hirdettek. Persze a bojkott korántsem jelenti azt, hogy az ellenzéki pártok téli álmot aludnának: a pártiroda asztalain oszlopokban állnak a bojkottra buzdító matricák, amelyekkel az aktivisták naponta teleragasztgatják a várost. A hatóságok emberei azonban mindennap gondosan lekapargatják, bárhová is helyezzék ki azokat.
Stefanovic szerint utoljára 2012-ben voltak tisztességes választások Szerbiában, s bár utána is indultak ellenzéki pártok a megmérettetésen, a szereplésük kudarccal végződött, mert a demokratikus választások legelemibb feltételei sem teljesültek. Az ellenzék egyetlen nemzeti frekvencián sem tud megszólalni, a közszférában dolgozókat megfélemlítik, hogy amennyiben nem hoznak elég szavazót, elbocsátják őket. Választások idején a szerb haladók választási névjegyzékkel járják a településeket, hogy a szavazóurnákhoz szállítsák a híveiket.
– Abban már semmi meglepő nincs, hogy közpénzből kampányolnak, és a közvállalatok járműveivel viszik szavazni az embereket – magyarázza a politikus. Úgy véli, mostanra Szerbia egy tipikus „stabilokrácia” lett, vagyis olyan, félig diktatórikus, de nagyon stabil rendszer, amit Magyarországon illiberalizmus szóval illetünk. Stefanovic azt mondja, egy ilyen rendszerben az ellenzék választási részvétele egyedül arra szolgálna, hogy biztosítsák Vucicék legitimitását.
De mikor mondhatjuk azt, hogy a bojkott sikeres volt? – Minket abszolút nem érdekelnek a számok, hogy végül hány szavazatot kapnak a haladók, a lényeg az, hogy a kormány így elveszíti a legitimitását – válaszolja Stefanovic, aki nem különösebben aggódik amiatt sem, hogy ezzel az ellenzék majd elesik az állami forrásoktól. Ők amúgy sem kaptak eddig pénzt, így jól ismerik azt a helyzetet, amikor a semmiből kell építkezniük.
Egyre többen vannak Magyarországon, akik szerint a Fideszt is csak így, teljes ellenzéki bojkottal lehetne megszorongatni. Ezzel Magyarországon egypárti parlament alakulna, amelyet igen nehéz lenne külföldön kimagyarázni. Vajon itthon is jól működne a szerb ellenzék receptje? Stefanovic erről azt gondolja, Szerbiában is sokan a magyarországihoz hasonlítják a rendszert, így például többen azzal érveltek a bojkott ellen, hogy Budapesten, Pécsen és Miskolcon is tudott nyerni a magyar ellenzék, csak össze kellett fogniuk. A politikus viszont úgy látja, nem igazán hasonlítható össze a két rendszer. Azzal érvelt, hogy Magyarországon Borkai Zsolt győri polgármester botránya mozgósítani tudta a szavazókat, Szerbiában viszont el sem jutott volna az emberekhez egy ilyen botrány, mert nincs olyan sajtótermék, ahonnan tudomást szerezhettek volna róla a szavazók, legfeljebb a közösségi médiából. A politikus úgy véli, Szerbiában immáron hét éve akkora a represszió és a sötétség, hogy már tényleg csak a bojkott maradt az ellenzék utolsó eszköze.
A Szövetség Szerbiából tagpártjai egyébként már most, közel fél évvel a választások előtt is nagyon aktívak. A Demokrata Párt Nusic utcai központjába most hozzák az újabb csomagot azokból a matricákból, amelyek bojkottra hívnak. Mi is kapunk belőlük: „Bojkott!”, „Hogy ne legyen több hamis diploma!”, „Elég a hazugságokból, légy normális!”, „Kezeltesd magad!” – üzenik a szerb államfőnek a falragaszok, utalva többek között arra, hogy az utóbbi időben több haladópárti politikusról is kiderült, hogy problémák vannak a diplomáik hitelességével.
– Szerbiában nincsenek választók, csak megfélemlített emberek, ahogy választási részvétel sincs, csak névjegyzék azokról, akiknek le kell fényképezniük a szavazólapjukat, hogy ezzel igazolják, jól szavaztak – mondja Nebojsa Novakovic, a demokraták végrehajtó bizottságának tagja, a párt vajdasági szervezetének vezetője. A politikus is úgy gondolja, hogy a bojkott akkor lesz sikeres, ha a hatalom elveszti a legitimitását. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy közel másfél millió szavazónak nem lesz képviselője a szerb szkupstinában.
A bojkott erejét erősen gyengíti, hogy nem a teljes ellenzék nem vesz részt benne, a Seselj vajdaféle Szerb Radikális Párt, a Liberális Demokrata Párt, illetve a Vajdasági Szociáldemokrata Liga máris jelezte, hogy ők mindenképpen indulnak a választásokon. Novakovic szerint azonban ez nem jelent majd problémát, ugyanis Szerbiában mindenki tudja, ki ellenzéki és ki nem, ezt a nemzetközi közösség is világosan látja. Így mikor az ellenzékiekkel kívánnak tárgyalni, a Szövetség Szerbiáért vagy a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselőit hívják, szemben az említett pártokkal, amelyek csupán azért kapnak megszólalási lehetőséget a médiában, hogy ezzel diszkreditálják az igazi ellenzék választási bojkottját. Éppen ezért ők valahogy sosem kerülnek a rezsimhű bulvárlapok célkeresztjébe. Sőt, a kormány az elkövetkező időszakban valószínűleg újabb pártokat fog fabrikálni, hogy ezzel bizonyítsa, Szerbiában igenis plurális demokrácia van.
Hogyan fog így kinézni a jövő évi választás napja? – A mi bojkottunk aktív lesz, ami azt jelenti, hogy a harcot az utcán folytatjuk, nem a parlamentben – vetíti előre Novakovic. Miközben a kormány hamis választási kampányt folytat majd, addig az ellenzék a tisztességes választásokért fog kampányolni, és míg a hatalom erővel kényszeríti az embereket, hogy szavazzanak, az ellenzék az utcára hívja őket a választás napján. Ezután viszont tovább folytatják a harcot mindaddig, amíg nem teszik lehetővé újra a szabad választásokat. Nem kerülhetjük meg itt sem, hogy rákérdezzünk, vajon Magyarországon is célravezető lenne-e egy bojkott, hogy az ellenzéki pártok engedményekre kényszerítsék a Fideszt. Novakovic úgy véli, ez nálunk is járható út lenne. – A bojkott jó eszköz lenne ehhez, de az ellenzéki pártok összefogása is az – hangsúlyozza a politikus.
Úgy látszik, a szerbiai bojkott máris sikeres volt abban az értelemben, hogy egy asztalhoz ültette a kormány és az ellenzék képviselőit. A kormány által felkínált csomag lényege nagyjából az, hogy a jövőben szigorúbban büntetnék a választási visszaéléseket. A Szövetség Szerbiáért szerint azonban ez semmit nem ér, inkább a meglévő szabályokat kellene betartani, a választások előtt pedig tíz hónapon át egyenlő megjelenést kellene biztosítani az ellenzéknek a közmédiában.
– Nyilvánvaló, hogy a választási rendszernek vannak hiányosságai, azonban a mostani szerb választási törvényt pontosan azok írták, akik most lázadoznak ellenünk – ezt már Ljubisa Stojmirovic, a haladók parlamenti képviselője mondja nekünk a szerb parlamentben. A kormánypárti politikus azért elismeri: természetesen a bojkott külföldön alaposan rontja a szerb kormányról kialakított képet, hiszen így az a benyomás támad a szemlélőben, hogy Szerbia instabil ország. – De mondjuk ki őszintén: ezek az ellenzéki pártok nem maguktól döntöttek így, hiszen nekik ez valójában nem érdekük – véli Stojmirovic, aki kérdésünkre elárulja, itt valójában Franciaország, Németország és az Egyesült Államok állhat a háttérben. Hogy miért? A cél egyértelmű: olyan kormányt akarnak hatalmon látni Szerbiában, amely elutasítja az uniós csatlakozást. – Ez viszont nem fog sikerülni nekik, a kormány támogatottsága ugyanis óriási – teszi hozzá optimistán a haladópárti politikus.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!
