Nagy többséggel választotta meg a következő Európai Bizottságot az Európai Parlament. 461 igen szavazattal szemben 157 nem áll, ami azt jelenti, hogy az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a liberális Megújuló Európa támogatta az új testületet, míg a zöldek, az Egységes Baloldal és a populista-szélsőjobbos erők ellenezték. Ezzel együtt Ursula von der Leyennek sikerült javítani népszerűségén az Európai Parlamentben, hiszen amikor idén júliusban megválasztották a Bizottság elnökének, csak 9 szavazat többséget kapott. Most pedig nagyobb arányban támogatták őt és testületét a képviselők, mint öt évvel ezelőtt a Juncker-bizottságot.
Az Európai Bizottság német elnöke sok munkát ígért és azt is, hogy nem habozik, ha nagy átalakításokba kell belekezdeni. Megismételte korábbi vállalásait a klímapolitika, a migráció, a bővítés és a jogállamiság területén is. Von der Leyen száz nap múlva teszi le az asztalra a zöld átmenetről szóló programját, mert mint mondta, nincs elvesztegethető idő. Arról is beszélt, hogy a kontinens karbonsemlegességének eléréshez az ipari, a széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Ezek meggyőzése a holland Frans Timmermnansra hárul majd, aki pár hete már kijelentette: a szénnek nincs jövője.
Mi szükség volt Trócsányira? | Magyar HangAmbíciózus terveket ígért a bővítés terén is és ebben számít a magyar biztos, Várhelyi Olivér munkájára, aki a EU külügyi főképviselőjével, a spanyol Joseph Borell-lal dolgozik majd szorosan. Von der Leyen azt mondta, hogy sorsunk közös a nyugat-balkáni országokéval és ezt be is kell bizonyítani nekik, vagyis elérhető közelségbe kell hozni számukra az uniós tagságot és világosan ki kell jelölni az oda vezető út állomásait. „A migráció velünk fog maradni” – jelentette ki az új elnök, és határozottan kiállt amellett, hogy szükség van új menekültügyi szabályozásra. Ugyanakkor hatékonyabbá kell tenni a visszaküldéseket, támogatni kell a kibocsátó országokat, meg kell erősíteni a külső határok védelmét és meg kell törni az embercsempészek üzleti modelljét. De azt is kijelentette, hogy „Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak”.
Ursula von der Leyen nem tűr megalkuvást a jogállamiság területén, mert ez a közösség alapja és minden előírásnak, feltételnek valamennyi államra egyformán kell vonatkoznia.
A megválasztott elnök sajnálatát fejezte ki a brexit miatt, jelezte, hogy ő minden körülmények között „maradáspárti”.
A magyar politikusok közül a szocialista Ujhelyi István többek között a következőket írta közleményében: „A magyar kormány második jelöltje, Várhelyi Olivér már egy szakmailag felkészült, tapasztalt brüsszeli bürokrata, aki remélhetőleg bizonyítani is fogja vállalását és biztosi munkájával kizárólag az európai közösség és nem az Orbán-kormány érdekeit tartja majd szem előtt.”
A Fidesz frakció az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikerének tekinti Várhelyi Olivér megválasztását bővítési és szomszédságpolitikai biztosnak. Bírálták a leköszönő Bizottságot, amelynek köszönhetően „beengedték a migránsokat, hagyták távozni a briteket, jelentősen romlott a kontinens biztonsága, és az európai gazdaság ismét a válság jeleit mutatja.” A von der Leyen-bizottságot a bevándorlás megállítása, a nemzetek Európája és a keresztény kultúra megvédése érdekében támogatták szavazatukkal a fideszesek.
