Mi szükség volt Trócsányira?

Mi szükség volt Trócsányira?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje érkezik a Külügyek Tanácsa (KÜT) fejlesztéspolitikával foglalkozó ülésére Brüsszelben 2019. november 25-én (Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nagyon alapos és szakmailag kiváló válaszokat adott a magyar biztosjelölt, aki a legfelkészültebb személy erre a posztra egész Európában – ezt mondta Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelöltről Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt követően, hogy az EP külügyi bizottsága szóban meghallgatta a magyar aspiránst, és azt megelőzően, hogy a válaszokat elégtelennek ítélte. Ezzel kapcsolatban legalább egy kérdés felmerül: ha Várhelyi a legalkalmasabb, akkor mi szükség volt Trócsányi László jelölésére?

Előzetesen latolgattak arról, hogy vajon melyik uniós biztosjelölt kerül nehéz helyzetbe a bizottsági meghallgatások során. Ezekben az értékelésekben közös volt, hogy a magyar jelölt minden esetben esélyesnek számított erre, tulajdonképpen már akkor, amikor nem is ismertük a jelölteket. Mindez természetesen a magyar kormánynak szólt, a Fidesz nemhogy az Európai Parlamentben, de a saját frakciójában is kisebbségben van, innen üzenik sértetten, hogy „Soros György”.

Nem határolódott el Orbán Viktortól, de így is zöld utat kapott az EP-ben Várhelyi Olivér | Magyar Hang

A magyar jelölt(ek) csuklóztatása várható volt, annak mértéke túl is ment a várakozásokon. És itt tegyünk fel egy kérdést: vajon mi motiválta a szociáldemokrata frakciót, amikor az első fordulóban még elégtelennek minősítette azokat a válaszokat, amelyek kicsit átírva a második körben már meggyőzőek voltak számukra? Várhelyi Olivérnek egy hétvége alatt pótlólagos írásbeli kérdésekre kellett válaszolni, és azokat a válaszokat adta, amelyek pár napja még kevésnek bizonyultak. Azt mindenkinek illik tudomásul venni, hogy a magyar kormánynak, a magyar miniszterelnöknek joga van biztost jelölni. Orbán Viktornak is, aki egyébként olyan diplomatát talált erre a posztra, akinek nem voltak bírálható politikai kijelentései, nem írt alá olyan jogszabályokat, amelyek ellentétesek az uniós joggal, ráadásul az elmúlt években a legközelebbről látta azt, amivel foglalkoznia kell majd.

Ha Várhelyi Olivér az Európai Bizottság tagja lesz, a testület minden döntésével, jogszabály-kezdeményezésével, kötelezettségszegési eljárásával egyet kell értenie – így működik a bizottság. Lesznek olyan intézkedések is, amelyeket Magyarország jelenlegi kormánya vitatni fog, a biztos ilyen esetekben sem képviselhet tagállami érdekeket.

Említsük meg azt is, hogy a magyar biztos végre igazán fajsúlyos portfóliót kap, köszönhetően a néppárti bizottsági elnöknek, Ursula von der Leyennek. A bővítés és szomszédságpolitika ugyanakkor tele van buktatóval. Szinte biztos, hogy Várhelyi Olivér biztosi időszaka alatt sem lesz új tagállama az EU-nak, túl lassú a folyamat, főleg, ha a tagállamok is megosztottak. Jó viszonyt kellene kialakítani és fenntartani a szovjet utódállamokkal – elsősorban Ukrajnával –, miközben az oroszok katonai fenyegetést jelentenek a térségben. Tárgyalni kell Törökországgal, amelynek eközben el kell mondani, hogy az EU elítéli, ha tanárokat, bírákat, újságírókat, kurdokat üldöznek és zárnak börtönbe.

Ma még von der Leyent ünnepli a Fidesz | Magyar Hang

Várhelyi Olivérnek a magyar kormány árthat a legtöbbet. Ha túl gyakran hangzik el az Budapesten, hogy a bővítési biztos lépései megfelelnek a magyar érdekeknek, akkor Brüsszelben leporolhatják azokat a kérdéseket, amelyek a Várhelyi – általa is garantált – függetlenségéről szólnak.

Az Európai Parlament plénuma november 27-én, szerdán szavaz az új összetételű Európai Bizottság jóváhagyásáról, amely a tervek szerint december 1-jén kezdi meg munkáját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg, 2019. november 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!