A bársonyos forradalomtól az illiberális ellenforradalomig jutottak az EP-ben

A bársonyos forradalomtól az illiberális ellenforradalomig jutottak az EP-ben

Uniós zászló (Fotó: Unsplash/Sara Kurfess)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK


A 750 képviselőből úgy kéttucatot érdekelt az Európai Parlamentben az a vita, amelyet a harminc évvel ezelőtti bársonyos forradalomról rendeztek, összefüggésben Kelet-Közép-Európa demokratikus átalakulásával. Pedig csak a volt szocialista országoknak 189 képviselőjük van a parlamentben.

A témához – nem meglepő módon – elsősorban cseh, vagy szlovák politikusok szóltak hozzá. Így a cseh Vera Jourova, aki az Európai Bizottság nevében beszélt. A jogérvényesülésért felelős biztos (sőt, az új Európai Bizottságban már ő a jogállamsiágért felelős alelnök) azt mondta, hogy az EU a berlini fal romjain és a bársonyos forradalomra alapozva épült fel. Az emberek a szabadságot keresték, és egy olyan folyamatot indítottak el, melynek során fontossá váltak a személyes szabadságjogok, a felelősségvállalás és a kompromisszumkötésre való képesség. Jourova úgy látja, hogy ma jobb körülmények között élünk, a társadalom igazságosabb és ellenőrzöttebb. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindig vannak olyanok, akik hazugságok hátán megvalósíthatatlan ígéreteket tesznek, akik erős vezetőket és egyszerű megoldásokat ígérnek. Ezért – mondta Vera Jourova – figyelni kell arra, nehogy autokrata politikusok ássák alá a rendszert, ehhez pedig többek között erős civil társadalom és független sajtó kell.

Az egyik EP-képviselő, Marcel Kolaja azt mondta: a jelenlegi generáció feladata, hogy felvegyék a harcot azokkal, akik csorbítják a szabadságjogokat. Ivan Stefanec arra kért mindenkit, hogy emlékezzünk meg arról a több száz egyházi személyiségről, akiket munkatáborba vittek, vagy azokról a gazdákról, akiktől elvették a földjeiket, sőt, azokról az emberekről is, akiket csak azért lőttek agyon, mert el akartak szökni, hogy jobb körülmények között éljenek. “A kommunizmus Európa felének életét tette tönkre” - jelentette ki. Dita Charanzova szerint szabad országban születni nagy ajándék, a régió számára fontos lépés volt a NATO- és az EU-tagság. Megemlítette, hogy régebben még régi és új tagállamokról beszéltünk, de mára ez eltűnni látszik – igaz, az “új” tagállamok is már 15 éve uniós országok.

A magasztos szavakba meglehetősen sok panasz is vegyült, amiből kiolvasható volt a térség népeinek elégedetlensége, csalódottsága. Robert Hajsel azt mondta, hogy az elmúlt harminc év “eredménye” volt a csökkenő vásárolóerő, a lakhatási problémák, vagy a stratégiai vállalatok eladása. Rámutatott, hogy a forradalom egyes céljai nem változtak: továbbra is küzdeni kell a korrupció ellen és a jogállamiság biztosítása érdekében. Katerina Konecna szerint 89-ben az emberek nem kapitalizmust, hanem szabadságot akartak. Ehelyett hatalmas állami vagyonokat raboltak el néhányan. “Országomban minimálbérért dolgoznak az emberek, sokan élnek szegénységben, sok a súlyos beteg gyerek, akiknek a kezelési költségeit nem tudják fizetni a szülők. Jó a múltról megemlékezni, de ettől nem lesz jobb a jövő.” - foglalta össze a véleményét a cseh néppárti képviselő.

Volt a vitában egy magyar felszólaló is, Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Szerinte sem egyértemű a mai kép, súlyos aggodalmakat okoz a mostani helyzet. A képviselő úgy látja, hogy antidemokratikus rendszerváltozás zajlott le az elmúlt évtizedben, és ebben az ellenforradalomban Magyarország élen jár. Felhívta a többi képviselő figyelmét, hogy az EP feladata, hogy megtartsa a demokratikus úton ezeket az országokat, és ne engedjen több teret az illiberalizmusnak.

De hogy a párbeszéd mégse legyen túlzottan belterjes, arról gondoskodott néhány politikus, akik olyan országokból jöttek, ahol sohasem volt kommunista diktatúra. Egyikük azt mondta, hogy a kapitalizmus alatt és a kapitalizmus miatt egymillióan haltak meg ezekben a rendszert váltott országokban. Egy ugyancsak antikapitalista, görög képviselő pedig azt sürgette, hogy kapjon a nép szabad teret, hogy a kapitalista barbarizmus ne nyerhessen. “Mi, népek, a saját erős kommunista pártjainkkal akarunk utat törni” - mondta, jelezve, hogy semmit sem sikerült megértenie Kelet-Közép-Európa történelméből.