Száznyolcvan fokos fordulatot vett a bolíviai kül- és belpolitika azután, hogy november 10-én Evo Morales, az ország első bennszülött elnöke lemondott az elnöki posztról. Morales bukását a választásokat követő, három hétig tartó véres tüntetéssorozat kényszerítette ki, amelynek következményeként a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált, így nem tudta kijelölni Morales ideiglenes utódját, előlépett a háttérből Jeanine Ánez, a felsőház egyik ellenzéki alelnöke, és az alkotmányra hivatkozva bejelentette, hogy átmenetileg az ország élére áll. Ám míg korábban a szenátor asszony azt mondta, hogy csupán a hamarosan kiírandó választásokig lesz a posztján, egyre több jel utal arra, a politikus küldetésének tekinti, hogy teljesen felszámolja Morales örökségét.
A most 52 éves fehér (vagyis nem bennszülött) elnök asszony korábban televíziós műsorvezetőként tevékenykedett, s csak 2006-ban lépett a politikai porondra. Miután 2010-ben szenátorrá választották, a mélyen vallásos, katolikus politikus számos olyan kijelentést tett a közösségi médiában a bennszülöttekről, ami alapján még a nyugati lapok is rasszistának, bennszülöttellenesnek és provokatívnak nevezték. Ánez például egy ízben az ajmarák – ennek az indián népnek a fia Morales is – újévi ünnepségét „sátáninak” nevezte, és azt üzente, senki nem pótolhatja Istent. Ezek után persze aligha meglepő, hogy a jobboldali politikus már az elnöki mandátuma első napján az evangéliumok hatalmas, bőrkötéses változatával pózolt, és jelezte, vele együtt a Biblia is visszatér az elnöki palotába. Ez azért is jelent éles váltást a bolíviai politikában, mert korábban Morales mindvégig szekuláris politikát folytatott.
A „nép embere" elmenekült a népe elől | Magyar HangAz ideiglenes bolíviai kormány – amelyet időközben az Egyesült Államok, majd az Európai Unió és Oroszország is elismert – azóta több olyan megnyilatkozást is tett, amelyből nem nehéz arra következtetni, hogy a cél nem más, mint a moralesi örökség teljes felszámolása. A biztonsági miniszter egyenesen arról beszélt, hogy le akarja vadászni az elődjét, de a kormánynak más tagjai is börtönnel fenyegették azokat a Morales-párti képviselőket, akik lázítják a népet.
És ha mindez nem lenne elég, egy november 15-ei rendelettel kimondták, hogy a fegyveres erőknek azon tagjait, akik részt vesznek a társadalmi stabilitás és a rend helyreállításában, felmentik a büntetőjogi felelősségük alól. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság – ennek a szervnek a feladata az emberi jogok védelmének előmozdítása és védelme a tagállamok területén – élesen kritizálta a jogszabályt, amely szerintük sérti a nemzetközi egyezményeket, és bátorítja a brutális elnyomást. De a Human Rights Watch is felszólalt a rendelet ellen, amelynek még a nyilvánosságra hozatala is egészen botrányosra sikeredett. Ugyanis előbb a közösségi oldalakon szivárgott ki, és csak a média beszámolói után ismerte el a kormány, hogy valóban hoztak egy ilyen rendeletet.
De még ennél is radikálisabb fordulat következett a bolíviai külpolitikában. November 15-én Karen Longanic, az ország külügyminisztere bejelentette, hogy országa kilép az ALBA kereskedelmi egyezményből, amelyet még 2005-ben hozott létre Venezuela és Kuba, hogy az Egyesült Államok által dominált Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény alternatívája legyen. Majd jelezte, hogy országa kilépne a Dél-amerikai Nemzetek Uniójából (UNASUR) is, amely a latin-amerikai országokat tömöríti. És hogy a múlttal való szakítás teljes legyen, az új bolíviai kormány közölte, felülvizsgálják azokat a gázszerződéseket, amelyeket korábban Moralesék kötöttek a velük szövetséges országokkal.
Polgárháborús állapotok vannak Bolíviában | Magyar HangÍgy ma már aligha kétséges, hogy a Morales szocializmusa a múlté, és most születik ennek az ellenpontja. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: igen könnyen megtörténhet, hogy a sokat szenvedett Bolívia most az egyik szélsőségből a másikba zuhan.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/49. számban? Itt megnézheti!
