Négy éven belül, 2015 és 2017 után 2019. december 12-én újabb parlamenti választást tartanak Nagy-Britanniában. Így a szavazás közeledtével összefoglaltuk, milyen témák dominálták a kampányt, és milyen esélyekkel vágnak neki a pártok a csütörtöki napnak.
Az előre hozott választást a Boris Johnson miniszterelnök által Brüsszelből „hazahozott” kilépési megegyezése körüli huzavona hozta maga után. Az, hogy a három éve zajló brexit tárgyalások teljesen lekötik az államigazgatás jelentős részét, egy dolog. A bizonytalanság azonban a gazdaságra is hatással volt, illetve az emberek is egyre fásultabbak. A választás legegyszerűbb narratívája tehát a brexitre húzza fel az egész vetélkedést. Ezt az értelmezést főleg a Konzervatív Párt azon köreiből lehet hallani, akik Boris Johnson vezetésével akarják „megcsinálni a brexitet” (Get Brexit done! – ahogy Johnson fogalmazott.)
Amint azt a miniszterelnök személye is jelezte, a konzervatívok szavazóinak a brexit kérdése mindent felülír. Számukra a külügyminiszterből kormányfővé avanzsáló Johnson, illetve az általa megalakított, erősen jobboldali kormány a garancia arra, hogy végre „visszaszerezzék az irányítást” az EU-tól.
A Munkáspárt a Brightonban tartott konferenciáján közben arról döntött, hogy a brit uniós kilépővel kapcsolatban egy második népszavazást fognak támogatni. A baloldali térfélen Jeremy Corbyn tehát azt ígéri, hogy amennyiben ők kerülnek hatalomra, újratárgyalják a kilépés feltételeit, hogy az egy úgynevezett „puha brexit” mentén valósulhasson meg, majd ezt népszavazásra bocsájtják, hogy az állampolgárok döntsenek az így kialkudott kilépés vagy az EU-ban maradás között.
A Munkáspárt belebegtette az új népszavazást a brexitről | Magyar Hang
Közben Donald Trump Boris Johnson oldalán szállt be a brit választási kampányba.
A Liberális Demokraták (LibDem), Jo Swinson vezetésével egyértelműen a maradás mellett kampányolnak, és ezzel feltehetően mobilizálni tudják majd azokat a szavazókat, akiknek Johnson nem vállalható, míg Corbyn álláspontja langymeleg. A Skót Nemzeti Párt (SNP) és vezetőjük, Nicola Sturgeon, szintén maradáspárti, de a párt érthető okokból főleg Skóciára koncentrál. Az elemzők szerint a brexittel kapcsolatos döntésképtelenség árthat a Munkáspárt esélyeinek, mivel a szavazókat könnyebben szólítja meg a toryk és a LibDemek egyértelmű álláspontja.
A brexitfáradtság azonban, meglepő módon, akár a Munkáspárt malmára is hajthatja a vizet. Corbyn kifejezetten a belpolitikai kérdésekre helyezte a hangsúlyt: egészségügy, oktatás, rendészet és gazdaság. A párt szokás szerint hatalmas összegű szociális ígéretvállalást tett, ami szintén csuklóból megkapta a jobboldaltól a „kommunista” bélyeget. A konzervatívok sem maradtak el a költekezési ígéretekben – új kórházak, több tízezer új rendőr, nővér.
Egy novemberben kiadott YouGov felmérés szerint a brexit után a legfontosabb kérdések az egészségügy, a bűnözés visszaszorítása, a gazdaság és a környezetvédelem. Az olyan kérdések, mint az oktatás, lakhatás, vagy utazás csak a lista végén kaptak helyet, ami azt jelzi, hogy a Munkáspárt által hangsúlyosnak tartott kérdések nem olyan szinten értek célba, ahogy azt szerették volna. A választás egyik nagy kérdése lesz, hogy a brexit vagy belpolitika kettőse közül csütörtökön melyiket fogják fontosabbnak érezni a választók.
A kampány egyébként az utóbbi években megszokottá vált lőporos hangulatban telt. Lényegében minden párt végtelen mennyiségű statisztikával bizonygatta az igazát, amiből elemző legyen a talpán, aki kihámozza, hogy kevesebb, vagy több rendőr van-e. Több olyan honlap is készült, amely a másik politikai párt hivatalos honlapjának tettette magát, de valójában hamis információkat tartalmazott.
Győzelme esetén Boris Johnoson idén levezényelné a brexitet | Magyar Hang
Dübörög a kampány a briteknél a december közepére kiírt előre hozott választások előtt.
Nagy vitát kavart az, hogy Johnson nem vett részt egy klímaváltozásról zajló vitán, illetve kihagyta azt az interjút is a közszolgálati BBC-n, amit minden más miniszterelnökjelölt elvállalt. A híresen belemenős stílusban kérdező Neil Andrew így tehát egy monológban szállt bele a kormányfőbe, amikor úgy fogalmazott, ha Johnson bejött volna, „megkérdezném tőle, hogy miért van az, hogy karrierje során a kritikusai, sokan azok közül is, akik közel voltak hozzá, úgy érezték, hogy nem bízhatnak meg benne”. A kihívást Neil világossá tette az utolsó mondatában, amikor azt mondta, hogy „országunk vezetőjének szembe kell majd néznie Trumppal, Putyinnal és Hszivel, Kína elnökével. Nem hiszem, hogy túl nagy elvárás lenne, hogy fél óra erejéig velem nézzen szembe.”
Az egyik oka annak, hogy Johnson nem vállalta az interjút, az feltehetően az a kiszivárgott dokumentum, ami azt mutatja, hogy az amerikaiakkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások során a brit egészségügyi szolgálat (NHS) privatizációja is asztalra került, amit a britek nagy része nem nézne jó szemmel. Amikor a Munkáspárt sajtótájékoztatót tartott az ügyben, többen orosz hekkereket vádoltak meg a dokumentum kiszivárogtatásával.
Jeremy Corbyn főleg a Munkáspárt felső vezetésében most már évek óta nyilvánvalóan elterjedt antiszemitizmus miatt került össztűz alá, illetve a párton belüli belharcok sem vetettek jó fényt a miniszterelnöki esélyeire. Corbyn megítélése egyébként sem túl pozitív, több évtizede a legalacsonyabb elfogadottsággal rendelkezik az ellenzékben dolgozó politikusok közül. Érdemes azt is kiemelni, hogy a Munkáspárt szerverét kibertámadás érte, aminek eredete még nem tisztázott – az érintettek maguk az oroszokat gyanítják.
Polgárháborús állapotok a brit Munkáspárt sorain belül | Magyar Hang
Hiába jutottak a brexit miatt tán sose látott mélypontra a kormányzó konzervatívok, a brit baloldalnak ebben a helyzetben sem sikerült föléjük kerekedni. Tájkép a brightoni pártkonferencia után.
Bár sokan úgy gondolták, hogy a Brexit Párt, a LibDemek és az SNP akár meg is szorongathatja a két nagy pártot, a politológia közhely, hogy „a kisebb pártokat a választások közeledtével egyre inkább kiszorítják a nagyobbak” ebben az esetbe is igazolódni látszik.
A legutóbbi felmérések körülbelül 43 százalékon mérik a torykat, 32 százalékon a Munkáspártot, 13 százalékot pedig a Liberális Demokraták vinnének el. Az előrejelzést azonban nagyban bonyolítja, hogy a brit egyszerű többségi szavazási rendszerben a 650 parlamenti képviselő megválasztását sokkal bonyolultabb megjósolni, mivel az arány nem, csupán a győztes személye számít. Ez a 2017-es választásban leginkább a Liberális Demokratákat húzta vissza, akik a majdnem 2,5 millió rájuk leadott szavazattal csupán 12 parlamenti helyet kaptak, míg az SNP alig 1 millió szavazattal jutott 35 parlamenti székhez.
A YouGov legutóbbi becslése a Konzervatívoknak 359, a Munkáspártnak 211, a Liberális Demokratáknak 13, az SNP-nek pedig 43 helyet jósol. Ez kényelmes többséget biztosítana Johnsonnak.
Timothy Garton Ash: Orbán a hatalomban és a vagyonban érdekelt | Magyar Hang
Populista korszellem, a brexit mint Trianon párhuzama és a fiatal Orbán Viktor – az Oxfordi Egyetem világhírű professzorával, a közép-európai rendszerváltásokat belülről, személyesen is megélő történészével beszélgettünk.
Ez a választás azonban valóban és teljes mértékben megjósolhatatlannak tűnik. A részvételi arányoktól a fiatalok szavazási kedvééig, a taktikai szavazástól az időjárásig számos faktor befolyásolhatja a végeredményt, amit egyébként péntek hajnalban már tudni fogunk.
