Óriási versengés alakult ki az elmúlt hetekben a horvát elnökválasztás három esélyese között, akik közül végül Zoran Milanovic egykori kormányfő került ki győztesként. Azonban a verseny továbbra is nyitott, mert egyik jelölt sem szerezte meg a választók több mint felének támogatását. Így január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével.
Habár Horvátországban az államfő jogkörei korlátozottak, a mostani horvát politikai helyzetben egyáltalán nem mindegy, ki szerzi meg a köztársasági elnöki címet. A kormányon lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke, a mostani miniszterelnöknek, Andrej Plenkovicnak ugyan korántsem volt felhőtlen viszonya az elmúlt években Kolinda Grabar-Kitarovic HDZ-s államfővel, a horvát kormány mégis keresztül tudta vinni eddig az akaratát. Ez azonban vitathatatlanul megbomlana, ha a második fordulót is Milanovic nyerné – ráadásul a Horvár Szociáldemokrata Párt (SDP) ezzel újabb lendületet vehetne.
A szavazatok közel 100 százalékának feldolgozottságánál Milanovic a voksok 29,57 százalékát szerezte meg, közel három százalékot verve jobboldali riválisára. Az egykori kormányfő előretörése korántsem jó hír a magyar kormánynak, ugyanis tudvalévő, hogy Milanovic Orbán Viktor egyik leghangosabb bírálója. Ismert: 2015-ben, a migránsválság csúcsán Milanovic folyamatosan azzal vádolta a magyar kormányt, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kérte a horvát miniszterelnököt, hagyja békén Magyarországot és Szerbiát. Persze Milanovic reakciója nem maradt el, Orbán Viktort így jellemezte: „ifjúkorában radikális kommunistaként kezdte, radikális liberálisként folytatta, de radikális konzervatív is volt, most pedig radikális antiliberális”.
Az elnökválasztáson második helyen végzett Kolinda Grabar-Kitarovic, akinek a szavazatok 26,65 százaléka jutott. Kitarovic már az év eleje óta folyamatosan kampányolt, hol a jobboldalnak, hol pedig a baloldalnak tett gesztusokat. Így például többször is védelmébe vette a „Készen a hazáért!” usztasa köszönést, máskor pedig azzal büszkélkedett egy horvát lapnak, hogy soha nem járt hivatalosan Jasenovacon – vagyis abban a faluban, ahol a második világháború idején az usztasa rezsim haláltábora működött, s ahová pusztán etnikai alapon szerbeket, zsidókat, romákat és azokat a horvátokat gyűjtötték össze, akik bármiféle ellenállást fejtettek ki a hatóságokkal szemben. Ezzel egyidejűleg persze Kitarovic a baloldaliak kegyeit is meg akarta nyerni, így legutóbb Varsóban már a horvátok antifasiszta küzdelmeit méltatta, és a partizánokra, illetve Josip Broz Titóra hivatkozott, miközben korábban éppen ő távolíttatta el a jugoszláv kommunista vezető mellszobrát a horvát elnöki rezidenciáról.
//cdn.embedly.com/widgets/platform.jsVisszatér Orbán nagy ellensége? | Magyar Hang
Az egykori miniszterelnök és egy népszerű énekes fenyegeti a jelenlegi horvát államfő székét.
Úgy látszik azonban, hogy még ezek sem voltak elegendők ahhoz, hogy a jelenlegi államfő megszerezze az első helyet. Ez nagyban annak tudható be, hogy az egykori HDZ-s politikus és énekes, Miroslav Skoro elvitte a jobboldali szavazatok 24,4 százalékát.
Mennyiben hoztak meglepetést a választások? Ezt a kérdést tettük fel Bali Lórántnak, a Pannon Egyetem Georgikon Kara Balkán-szakértőjének, aki a Magyar Hangnak elmondta: ha megyei bontásban nézzük meg az eredményeket, nem hoztak semmi meglepetést az parlamenti választásokhoz képest. Zágráb és az északkeleti megyék az SDP túlsúlyát hozták, egy megyében sikerült Milanovicnak az abszolút többséget elérnie, Isztria megyében több mint 51 százalékot kapott. Az egykori szociáldemokrata kormányfő itt a helyi regionális liberális párt támogatóinak köszönheti a kimagasló eredményt. Kitarovic viszont Dalmáciában ért el kiemelkedő sikert, ami a HDZ tradicionális bázisa.
Mi várható két hét múlva? A szakember szerint ugyan a demográfiai súllyal rendelkező Zágráb és Északkelet-Horvátország Milanovic dominanciával rendelkezik, a továbbiakban Kitarovic sok szavazót tud meggyőzni a gazdasági válságtól sújtott szlavón megyékből, akik magas arányban segítették megyei győzelmekhez Miroslav Skorót. Kitarovicot erősíti a horvát diaszpóra, Hercegovinában például több mint 50 százalékos támogatottsága a mostani államfőnek. Bali Lóránt úgy látja, a Skoróra leadott szavazatok valószínűleg nem fogják az SDP szavazó táborát gyarapítani, többségük Kitarovicra fog átszavazni a második fordulóban. – Ennek ellenére szoros eredménnyel, várhatóan a duplázó jelenlegi államelnök asszony győzelmével fog záródni a választás januári fordulója – hangsúlyozta a szakértő, aki kiemelte: az első forduló által mutatott háromosztatúság nem képezi le a horvát választói csoportok helyzetét, jelenleg egy erős balliberális szavazótábor voksai kerülnek mérlegre a jobbközép szavazók szavazataival szemben. Miroslav Skoro jó szereplése így a horvát társadalomnak a jelenlegi bal- és jobbközép elittel való szemben állásával magyarázható. – Az eredményekben tehát jól visszatükröződik a gazdasági válsággal és népességvesztéssel küzdő megyék SDP- és HDZ-ellenes protestszavazata is – tette hozzá a szakember.
