2020 a nagy megfigyelés éve

2020 a nagy megfigyelés éve

A kínai társadalmi kreditrendszer. Részlet az ausztrál ABC News kisfilmjéből (Fotó: ABC News)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elérkezett az idő, az év végéig minden kínai állampolgárnak és ott működő vállalatnak csatlakoznia kell ahhoz a „társadalmi kreditrendszerhez”, amely már eddig is rengeteg kritikát kapott a különböző emberjogi szervezetektől. Ráadásul a megfigyelőprogram egyáltalán nem áll meg a kínai nagy falnál: a legfrissebb hírek szerint ebben az évben más országokban is tesztelik a rendszert, amely számos aggályt vet fel azokban, akiknek eszükben sem lenne önként alávetni magukat a „Nagy Testvérnek”.

Miről is van pontosan szó? A kínai társadalmi kreditrendszer lényege, hogy a szabályok betartásának biztosítását célzó rendszer jutalmazza, illetve bünteti az embereket, valamint a vállalatokat társadalmi kreditpontszámaik alapján. Ettől az évtől Kína minden lakójának lesz egy adatlapja meghatározott kreditszámmal, amely befolyással lesz a társadalmi státuszára, hitelfelvételi esélyeire, és még sorolhatnánk. A kreditpontokra az ember szokásai gyakorolnak hatást, amelyeket az országban több millió kamera pásztáz. Az egyre fejlettebb arcfelismerő programok, testszkennerek és mesterséges intelligencia segítségével nyomon követhető mindenki.

A kínai technológia nem ismer határokat, amikor az emberek megfigyeléséről van szó | Magyar Hang

A vállalatok esetén a jó magaviselet – vagyis a magas pontszám – alacsonyabb adókulcsokat, jobb hitelfeltételeket, könnyített piaci hozzáférést és több közbeszerzési lehetőséget jelent, míg az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőket szankciókkal sújthatják, és akár feketelistára is helyezhetik. A rendszert már életbe is léptették a külföldön tevékenykedő kínai vállalatok megfigyelésére, különös tekintettel az Egy övezet, egy út globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezésben részt vevő cégekre.

A kínai állami és vállalati vezetők persze már eddig is megtettek mindent, hogy a külföldieknek is eladják a rendszert. Mint lapunk korábban beszámolt róla, a kínai Cloudwalk, a Hikvision és a Yitsu nevű vállalat eddig 18 országnak nyújtott technikai segítséget abban, hogy kiépítsék a „közrendet” fenyegető veszélyek azonosítására alkalmas rendszerüket. Így Zimbabwében, Ecuadorban, Bolíviában, Peruban és Venezuelában már működik is a megfigyelés, a hivatkozási alap szinte minden esetben az állampolgárok védelme.

Ebben az évben pedig újabb országok veszik át a kínai társadalmi kreditrendszert. A moszkvai Komszomolszkaja Pravda Vlagyimir Ovcsinszkijtól, az Interpol orosz irodájának volt vezetőjétől megtudta például, hogy Kína idén Mongóliában, Kazahsztánban és Kirgizisztánban teszteli a rendszert. Ráadásul egyre több ország képviselői látogatják a társadalmi kreditrendszer előnyeit hangoztató kínai bemutatókat, ami arra utal, hogy globálissá válik a kínai megfigyelés és ellenőrzés gyakorlata.

Ám téved, aki azt gondolja, mindez azoknak az országoknak a belügye, amelyek használják a megfigyelőrendszert. A technológiát ugyanis a Kínában működő külföldi vállalatok esetében is alkalmazzák majd, amelyeknek innentől rengeteg minősítési, illetve szabályozásra vonatkozó adattal kell operálniuk, amelyek csaknem háromszáz követelményt foglalnak magukba. Ez pedig alaposan megnehezíti a Kínában működő európai cégek helyzetét. Az Európai Unió Kínában működő kereskedelmi kamarája így már a nyáron figyelmeztetett arra, hogy az európai vállalatok nem tették meg a szükséges előkészületeket, ezzel pedig a fennmaradásukat kockáztatják.

Nagyon nagy testvér - Nem Kína és nem 2020 | Magyar Hang

A nagy kihívás a nem megfigyelt országok számára azonban kétségtelenül az lesz, hogyan is vizsgázik ebben az évben a társadalmi kreditrendszer a különböző országokban. Amennyiben ez fennakadások nélkül, nagy pontossággal fog működni, könnyen lehet, hogy újabb országok vezetői irigylik meg ezt a modern társadalomszervező megoldást. De ennél is húsba vágóbb kérdés, hogy mi lesz az adatainkkal, vagyis ki lesz ezeknek a birtokosa, és mire használhatják fel a jövőben. Nem sok jót ígér, hogy egyes országok még abba is belemennek, hogy „szoftverfejlesztés” címen a beérkező adatokat megosszák a kínai szolgáltatókkal.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Kötöttfogás Extra

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Zubreczki Dávid

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?