Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Robbanhat a Közel-Kelet az iráni tábornok megölésével?

Szerző: | 2020. január 03., 17:00 | Külföld

Tüntetők amerikai és brit zászlókat égetnek Kászim Szulejmáni iráni tábornok amerikai likvidálását követően (Fotó: Reuters / Wana News Agency)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Felszólította az amerikai állampolgárokat az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége, hogy azonnal hagyják el Irakot – számolt be az AFP, miután Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölését követően Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője közölte, kemény válaszlépés várható Teherán részéről.

HIRDETÉS - AIP

– Könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra. Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban – üzente meg az ajatollah, amire azonnal felszökött az olaj világpiaci ára. Sokan viszont egyenesen egy amerikai-iráni háborút vizionálnak, amely ebben az esetben aligha állna meg Irán határainál.

De milyen esélyei vannak egy fegyveres összecsapásnak?

Aki ismeri a Közel-Kelet elmúlt éveinek történéseit, pontosan tudja, hogy a mostani eset korántsem az első, amikor az amerikai haderő összetűzésbe kerül az iránival. Szíriában az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció olyan katonai létesítményekre mért csapást Szíriában, ahol iráni fegyveresek is jelen voltak. Mégis, a Szíriában harcoló iráni milíciák számára a legfontosabb külső veszélyforrás az Egyesült Államok első számú térségbeli szövetségese, Izrael volt, amely többször is – legutóbb éppen novemberben – csapást mért a Golán-fennsík közelében tartózkodó iráni erőkre. Mindezek mellett már hosszú évek óta zajlik az iráni-szaúdi proxyháború a térség feletti hegemóniáért, melyben Washington egyértelműen a szaúdi monarchia szövetségese. Továbbá nyáron tanúi lehettünk annak is, hogy Irán lelőtt egy amerikai drónt a hormuzi-szoros felett, ami után Washington állítólag még arra is kész lett volna, hogy fegyveresen torolja meg Teherán akcióját.

Trump meggyilkoltatta az Iszlám Állam rémálmát | Magyar Hang

Kászim Szulejmáni meggyilkolása azonban gyökeresen eltér Trump minden eddigi lépésétől. Mindenekelőtt azzal, hogy most nem pusztán Irán második emberét likvidálták, hanem egy olyan személyt, aki egyben a szimbóluma is volt a térségben egyre nagyobb szerepet játszó iszlám köztársaságnak. De abban is eltér a mostani csapás a korábbiaktól, hogy itt egyben egy politikai merényletről is beszélhetünk, hiszen Szulejmani nem csupán egy parancsnok volt, hanem az iráni vezetés egyik leghűségesebb embere.

Aki azonban ismeri a teheráni vezetést, jól tudja, hogy egy nagyon is racionálisan gondolkodó nemzetközi szereplőről van szó, amely eddig mindig tűpontosan mérte fel a helyzetet, nevezetesen azt, hogy melyik az erősebb fél, és hol vannak a határok az adott konfliktusban. Így nem kétséges, hogy az iráni hadsereg fejlesztései ellenére az iszlám köztársaságban tisztában vannak azzal, hogy ha konfliktusba keverednének az Egyesült Államokkal, akkor egy aszimmetrikus háború alakulna ki, melyben egyértelműen Irán a gyengébb fél. Éppen ezért nem várható, hogy konvencionális háború robbanjon ki most a két fél között.

Ám ez nem jelenti azt, hogy nem konvencionális eszközökkel ne kapcsolná magasabb hőfokra Teherán az Amerika-ellenes akcióit. Itt elsősorban Irán térségbeli szövetségeseire, Szíriára, Libanonra vagy Irakra kell gondolnunk, ahol az Egyesült Államoknak minden igyekezete ellenére sem sikerült szilárdan megvetnie a lábát. Ezekben az országokban ráadásul az Iránnal szövetséges Amerika-ellenes erőknek kitűnő helyismeretük van ahhoz, hogy érzékeny sebeket okozzanak Washingtonnak.

Mikor szakad el a húr a Közel-Keleten? | Magyar Hang

De hogy ennyire azért mégse legyen egyszerű a képlet, az iráni bosszú mértéke egyelőre kérdéses. A teheráni rezsim ugyanis egyáltalán nem homogén, a keményvonalasoktól kezdve megtalálhatók a vezetésben a mérsékeltek is, Hameneinek így egyfajta mérleg-szerepe van már hosszú évek óta. A mostani helyzetben viszont kérdéses, mennyire erősödnek meg az előbbiek, és mennyiben képesek nyomást gyakorolni mérsékeltekre. De a keményvonalasoknak külföldi szövetségeseik is vannak, amelyek közül a libanoni Hezbollah csak egy a sok közül. Ám az amerikai vezetés sem mondható egységesnek az Iránnal való konfliktus kérdésében: Trumpnak már számos kritikusa megszólalt az amerikai légicsapás miatt. Az iráni keményvonalasokhoz hasonlóan természetesen az amerikaiaknak is megvannak azok a külső partnereik, akik a konfliktus elmélyítésében érdekeltek – elég csak a szaúdiakra gondolni, vagy akár izraeliekre, akiket már jó ideje aggodalommal tölt el az iráni csapatok szíriai jelenléte.

Így jelenleg egy nem konvencionális összetűzés rajzolódik ki a láthatáron, melynek mélysége egyedül csak attól függ, mely erők kerekednek felül mind Iránban, mind pedig az Egyesült Államokban.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Amerikai Egyesült Államok, háború, Irán, Kászim Szulejmáni, Libanon, Szíria


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest