A horvátok mielőbb lezárnák a hazánk ellen folyó eljárást

Erős Európa a kihívások világában – ez a jelmondata a soros uniós elnökséget ellátó horvát kormánynak a következő fél évre. A kihívásokból nem lesz hiány, bár sokkal jobb, de kétségtelenül kevésbé politikus megfogalmazás lett volna a „tűzoltás”. Már az első pár napban két nagyon komoly konfliktus közepébe csöppent az új elnökség és persze az egész EU: az iráni válság az utóbbi idők legveszélyesebb helyzetét eredményezte, de nem sokkal marad el mögötte (ha egyáltalán elmarad) a tervezett török katonai akció Líbiában. És nem kevésbé bonyolult helyzet a brexit, amely talán január végén tényleg megtörténik.

Amikor a horvátok a féléves elnökségi naptárat összeállították, az új katonai konfliktusokkal biztosan nem számoltak, a brexitet viszont az elmúlt 6–8 elnökség bátran beírhatta a tennivalók közé. Hat hónap új dolgok véghezviteléhez kevés, a már folyamatban lévő ügyek jó menedzseléséhez viszont elegendő. A fejlődést, a kapcsolatokat, a védelmezést helyezi a középpontba a horvát program egy olyan Európában, amely képes érvényesíteni befolyásoló szerepét. A konkrét elemek közül ki lehet emelni a következő hétéves költségvetést. Most jött el az ideje annak, hogy a távolodó álláspontokat közelítsék. Ez a vita egyrészt anyagi természetű, a gazdag országok ugyanis nem akarnak a jelenleginél többet fizetni, a szegényebbek meg kevesebbet kapni. Ráadásul a súlypontok áthelyeződnek, egyszerűsítve, nem lesz annyi pénz díszburkolatra, de több lesz klímapolitikára. A költségvetés kapcsán a másik vitás pont a jogállamisági feltételrendszer megerősítése, vagyis ha valahol sérül a jogállam, oda nem szabad EU-s pénzt adni. Ezt Magyarország ellenzi a leghevesebben.

A horvátok azt is tervezik, hogy megállítják a negatív demográfiai trendet, és lépésekre készülnek a szabad, biztonságos és igazságos Európa érdekében. Nem maradhatnak el a környezetvédelmi célok, de nevesítette a zágrábi kormány a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését is. A horvátok számára talán a legfontosabb programpont a nyugat-balkáni bővítés, amellyel kapcsolatban májusban a zágrábi Európai Unió–Nyugat-Balkán konferenciáján szeretnének áttörést elérni. A legnagyobb akadálya ennek az, hogy Franciaország blokkolja a folyamatot azzal az indokkal, hogy egyelőre nem akarnak újabb konfliktusokat behozni az unióba. Kérdés, változik-e a francia álláspont, de úgy is fogalmazhatunk, hogy változik-e az erősen bővítésellenes francia közvélemény.

Ugyancsak szerepel a tervek között, igaz, rendkívül általános megfogalmazásban a migrációs kihívásokra adandó megfelelő válaszok és a közös európai menekültügyi rendszer reformja. Utóbbi szintén évek óta a napirenden van, és ott is marad a következő elnökségi dossziékig. A horvátok az EU alapvető értékeivel is szeretnének foglalkozni, hangsúlyozzák, hogy meg kell azokat védeni, és fel kell lépni az álhírek, az intolerancia és a dezinformáció ellen.

A demokratikus kérdések közül számunkra az a legfontosabb, hogy mi lesz a hetes cikkely szerinti eljárással, amely Magyarország és Lengyelország ellen folyik. A magyar kormánnyal az előző elnökséget ellátó finn kormány többször is összetűzésbe került, a finnek által szervezett vitákon miniszterek mondták el a magyar kormánynak, hogy látják a sajtó, az akadémiai szabadság vagy a civil szervezetek helyzetét, cserébe pedig kiadós sorosozás érkezett Kovács Zoltán kormányszóvivőtől. A folyamat mára eljutott a következő fázisba, a tagállamok akár ajánlásokat is megfogalmazhatnak a magyar kormánynak. A rendkívül bonyolult 7. cikkelyes eljárásnak ez már egy lényegi állomása, de az EU nem sok tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, mert még soha, egyetlen tagállam esetében sem fajultak idáig a dolgok. Talán iránymutató lehet, hogy pár napja Irena Andrassy, Horvátország EU-hoz akkreditált nagykövete Brüsszelben egy újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen kitért erre a témára is. A diplomata azt mondta, hogy szeretnék elnökségük alatt lezárni a magyarokkal és a lengyelekkel szembeni eljárást. Ugyanakkor egyből időt is kért, és hozzátette, hogy e januárban pontosan fel szeretnék mérni, hol tart a folyamat, aztán döntenek a következő lépésekről. De Andrassy – és nyilván a horvát kormány – álláspontja az, hogy olyan megoldást kell találni, amely nem növeli a feszültséget, mert az utóbbi időszakban ez történt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/2. számban? Itt megnézheti!