Érdekes cikk jelent meg vasárnap a romániai Libertatea portálon a román diktátorról, aki állandóan a nukleáris lefegyverezés szükségességéről papolt, miközben gőzerővel fejlesztették országában a román atombombát.
A New York Times napilap 1989. július 11-i beszámolója szerint Horn Gyula akkori magyar külügyminiszter arról panaszkodott: Románia a varsói szerződés bukaresti ülésén katonai fenyegetéssel ijesztgette nyugati szomszédját, vagyis Magyarországot. Horn szerint magas rangú román vezetők bejelentették, hogy az ország képes nukleáris fegyverek előállítására és hamarosan közép-hatósugarú rakétájuk is lesz. Horn arról is beszélt, hogy egy magas rangú román tábornok szerint „igazságtalan, hogy Magyarország területén még mindig élnek román anyanyelvű emberek”, és ezt az áldatlan helyzetet meg fogják változtatni. A magyar külügyminiszter szerint értesítették a szovjet vezetést is a fenyegetésről, de ők nem akartak ebbe beleszólni. A Fehér Ház a sajtóinformációkra úgy reagált, nem hiszik, hogy Románia képes lenne nukleáris fegyverek előállítására.
A román lap most utánament, vajon tényleg képes lett volna-e a Ceaușescu vezette szocialista Románia megvalósítani a fenyegetéseit. Az 1978-ban Amerikába menekült Pacepa tábornok, a román titkosrendőrség egykori főnöke arról beszélt: a szigorúan titkos „Dunarea” program egy kis méretű atomfegyver létrehozására jött létre, és erre a líbiai diktátor, Khadafi anyagi segítséget ígért. Ștefan Andrei volt román külügyminiszter szerint a program iránt Pakisztán is élénken érdeklődött, de a románok velük nem akartak együttműködni. Ceaușescut meglátogatta 1983 szeptemberében George Bush akkori amerikai alelnök, és neki a diktátor azt mondta, országa hamarosan atomfegyverrel fog rendelkezni. Bush aggódott a szoros líbiai, iraki és iráni kapcsolatok miatt, de Ceaușescu megnyugtatta, hogy nem fogják átadni a technológiát másoknak.
Akik le akarták lőni Ceausescut | Magyar HangA román diktátor 1989. decemberi bukása után különféle bizonyítékok kerültek elő: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilvánosságra hozta, hogy Románia nem tartotta be a nemzetközi kötelezettségvállalásait. Plutóniumot halmozott fel az országban, és titkos kísérleteket végzett a plutónium és a dúsított urán vegyi úton való előállítására. Románia azzal is megsértette a nemzetközi egyezményeket, hogy a nyolcvanas években 14 tonna nehézvizet vett Norvégiában, melyet aztán Indiának adott tovább.
A kommunista Romániának egyébként több nukleáris létesítménye is volt. 1957-ben a Bukarest melletti Măgurele településen nyitották meg az első kísérleti szovjet reaktort külföldön. Később a diktátor – kihasználva az akkor iránta érzett szimpátiát – Amerikát is meggyőzte, hogy eladjanak neki egy ottani technológiával működő kísérleti reaktort (TRIGA), ezt 1980-ban nyitották meg a Pitesti melletti Mioveniben. A két kísérleti reaktort megismerve a helyi tudósok összeraktak egy harmadikat – a titkos román reaktort néven Măgurele településen hozták létre, de végül soha nem üzemelték be. Ceaușescu arra is engedélyt kapott az amerikaiaktól, hogy országa kanadai atomtechnológiát vásároljon – ugyan kommunista országként a Varsói Szerződés részei voltak, ám a diktátor nem akar függeni az oroszoktól. 1968 után attól rettegett, hogy Romániát is lerohanják, ezért megpróbált barátkozni a Nyugattal.
Ionuț Purica, a Román Akadémia kutatója a Libertatea lapnak azt nyilatkozta, Romániának hat atombombára elegendő radioaktív anyag állt a rendelkezésére a nyolcvanas évek végére. A rendszerváltás után ezt az anyagot Amerikába és Oroszországba szállították.
