Ha egy évvel korábban lövik le az ukrán gépet, már az egész világ tele lenne azzal, hogy az irániak kezét az oroszok fogták, és valójában Moszkva áll a történtek mögött. Ehhez képest most „csak” az ukrán sajtó egy része nyomja az orosz verziót, a hivatalos Kijev mindvégig visszafogott volt, és mindenkit óvott az összeesküvés elméletektől. Volodimir Zelenszkij elnökké választásával, ha más nem is, a stílus mindenképpen megváltozott.
Az év első napja egy ideje már Sztepan Bandera születésnapja jegyében telik Ukrajnában. A nácibarát gyilkosból faragott nemzeti hős születésének 111. évfordulójáról az idén is megemlékeztek, ám mindössze 1,5–2 ezer nacionalista vonult fel Kijev központjában, a hatalom pedig mélyen hallgatott. Az új elnök már nem a „Dicsőség Ukrajnának!” köszöntéssel fordul a népéhez, mint ahogy nem emlegeti fel nap, mint nap az új egyházat, és a Majdanon halomra lőtt „Égi százakat” sem. Megváltozott a világ.
Mutatta ezt az ukrán elnök szokatlanul emberi hangú újévi köszöntője is. Zelenszkij új hangot ütött meg azzal, hogy az ország egységére emlékeztetett, és nem a különbségekre játszott rá, mint elődje. Mint fogalmazott, szeretni Ukrajnát azt jelenti, hogy szeretni minden ukránt, bármely sarkában is született országunknak. Ezek a szavak sokakat rádöbbenthettek arra, hogy így is lehet nemzetet építeni. Igaz, arra még nem kaptak választ, hogy ebben a közös nemzetben hol a helye a különböző népeknek.
„Olyanok, mint a lemmingek" - így teszi tönkre a turizmus a környezetet | Magyar HangA hangulat azonban kétségkívül megváltozott. Mutatta ezt már a Seremet-gyilkosság vizsgálatának felgyorsítása is, amely sokak szerint a „deheroizálás” kezdete. A vádlottak padján ugyanis olyan, a Donbaszt megjárt önkéntesek ülnek, akiket idáig nem illett gyilkosként emlegetni. Pedig mindenki jól tudta, hogy e „hősök” nagy része valójában kalandor, akik élvezik a vért, az öldöklést. A belarusz újságíró és mások meggyilkolása azonban korántsem nemzeti hőstett, hanem sima emberölés, amely nem egyesít, hanem megoszt. Mérgezi a nemzetet. Most a hatalom ezzel a vizsgálattal azt teszteli, hogyan lehet visszatuszkolni a szellemet a palackba. Lehet-e egyáltalán? Az első reakciók azt mutatják, hogy igenis lehet. Igaz, nem egyszerű, és óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel.
Az új időkről árulkodik a Nemzeti Emlékezet Intézetének élén történt váltás is. Volodimir Vjatrovics botrányos kijelentései mélyen sértettek minden oroszt, lengyelt, magyart, de a jó érzésű ukránokat is. Az ősszel kinevezett utódja, Andrij Drobovics már az első sajtótájékoztatóján új hangot ütött meg, amely ha nem is stratégiai, de mindenképpen taktikai váltást jelez. A történész úgy fogalmazott, hogy Banderáról és Suhevicsról, az Ukrán Felkelő Hadsereg vezetőinek megítéléséről társadalmi párbeszédet kell kezdeni, azt pedig nem a hatalomnak kell eldöntenie, hogy ki a hős, és ki nem. Mint ahogy azt is a társadalomnak kell megítélnie, hogy Hitlerrel szövetségre lépni nemzeti tett volt, vagy simán kollaboráció. Az is jelzésértékű volt, hogy az új igazgató elődjével ellentétben nem kezdte el sorolni a Galícia SS „hőstetteit”.
Drobovics kész a kompromisszumra a Georgij Zsukov harkivi, és Kijev „felszabadítójának”, Nyikolaj Vatutyinnak a Radánál lévő szobra körüli vitában is. Abban a szellemben, amit Zelenszkij hirdetett meg, mondván nem az a fontos, hogy egy sugárút kinek a nevét viseli, sokkal lényegesebb, hogy le van-e aszfaltozva.
Lehet-e Zelenszkij ígéreteiből valóság? | Magyar HangValljuk be, ezekhez a szavakhoz az elmúlt hat év után Ukrajnában bátorság kell. Még akkor is, ha sokan gondolkodnak így. A kérdés most az, hogy az új ukrán vezetés meddig hajlandó és meddig tud elmenni ezekben a nemzetet szélsőségesen megosztó kérdésekben. Zelenszkij érezhetően megértette Angela Merkel és Emmanuel Macron figyelmeztetését, és legalább a retorikán kész változtatni. Már csak azért is, mert ha a gazdaságot nem tudja felvirágoztatni, akkor legalább a közhangulatot mérgező stíluson igyekszik javítani. Mozgástere azonban egyelőre meglehetősen szűk, amit mutat a miniszterelnök-helyettes magyar kérdéssel kapcsolatban tett kijelentése is. Dmitro Kuleba meggyőződése, hogy Budapest a normális kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, mint ahogy Kijev is, de tudomásul kell venni, hogy már semmi nem lesz úgy, mint az oktatási törvény elfogadása előtt volt, és nincs visszatérés a múltba.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/3. számában jelent meg január 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/3. számban? Itt megnézheti!