Zajlik az alkotmányozási folyamat Oroszországban, de Vlagyimir Putyin szerint ennek nem az elnöki mandátum meghosszabbítása a célja. A módosítási vitában érdekes kezdeményezések is voltak, felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek.
Vlagyimir Putyin szerint nem célja az alkotmánymódosításnak az elnöki mandátum meghosszabbítása, hanem az egységes hatalmi rendszer kiépítése – erről az orosz elnök beszélt egy Cserepovec városban megtartott keddi társadalmi fórumon.
Azt mondta, hogy a változtatásokat „az élet diktálta” és hogy állam- és kormányfői minőségében nyilvánvalóvá vált számára, „hogy egyes dolgok nem úgy működnek, ahogy kellene”.
Putyin szerint annál „népibb” lesz az orosz alkotmány, minél szélesebb körben folyik a megvitatása, az abban részvevők pedig társalkotónak érezhetik magukat. Mint mondta, az össznépi szavazásnak kell lennie az utolsó pontnak az alkotmánymódosítás-csomag elfogadásában. Az elnök úgy vélekedett, hogy az alkotmány módosításának előkészítése három hónapnál valamivel több időt vesz majd igénybe.
A Putyin által január 15-én előterjesztett, az alaptörvény 22 cikkét érintő csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.
Megkezdődött a hatalmi átmenet Oroszországban | Magyar HangA módosított alaptörvény – az MTI beszámolója szerint – egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres indexálását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál.
Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be.
Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának azt követően, hogy 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.
A módosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvénynek meg kellene határoznia az államideológiát és meg kellene tiltania a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást. Többen úgy vélik, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kellene Istenre való utalást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.
Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Van olyan javaslat is, hogy az állam kötelezettségei közé vegyék fel az a történelmi egyházak és ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is.
