Az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa szerint lelassultak a balkáni országok csatlakozási tárgyalásai. Ennek ellenére Várhelyi teljes tagságot kilátásba helyező javaslatot készít a témában tartandó májusi csúcstalálkozóra. Hangsúlyozta, a tárgyalások során a jogállamiság ellenőrzése mindig jelen lesz.
Hitelesebb, dinamikusabb, kiszámíthatóbb és politikailag megalapozottabb uniós csatlakozási folyamatot szeretne az Európai Bizottság a balkáni bővítés kapcsán. A területért a magyar biztos, Várhelyi Olivér felel, aki Brüsszelben előterjesztette erre vonatkozó javaslatát.
A helyzet nem egyszerű: a két tagjelölt balkáni állammal, Szerbiával és Montegenróval lelassultak a tárgyalások, míg Albániával és Észak-Macedóniával meg sem kezdődhettek, mert három tagállam – a leghevesebben Franciaország, de csatlakozott hozzájuk Hollandia és Dánia is – a tavaly októberi EU-csúcson elutasította a tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot.
Ez komoly politikai vihart okozott, a tagállamok abban maradtak, hogy a balkáni bővítésről idén májusban csúcstalálkozót rendeznek. Várhelyi Olivér határozott, érdemalapú és teljes tagságot kilátásba helyező javaslatot ismertetett, amelyet geostratégiai jelentőségűnek nevezett.
A magyar biztos hozzátette, hogy a balkáni államoknak tartós, működő reformokat kell véghezvinniük, amelyek szabadságot teremtenek az emberek számára, mert ez kell az erős, működő gazdasághoz. – Ha ők teljesítenek, akkor mi is, ezt vállaljuk – ígérte Várhelyi.
„Orbán úr, ön egy szégyen!" - a magyar jogállamiságról vitáztak | Magyar HangA bizottsági javaslat a csatlakozási tárgyalások szerkezetét átalakítaná, hat témacsoportban szeretnék az uniós jogot átültetni az érintett országok jogrendszerébe. Úgy számolnak, hogy egy úgynevezett klasztert egy év alatt lehet lezárni, és bár párhuzamosan futnak majd a klaszterek tárgyalásai, a folyamat a bizottság szerint így is 6-8 évet vehet igénybe.
Várhelyi Olivér szerint évente kellene az előrehaladást a legfelsőbb szinten, vagyis a tagállami vezetők előtt értékelni. Másrészt a tagjelölt országokat be kell vonni a közös programokba és miniszteri szintű egyeztetéseket kell tartani. Ehhez a tagállamoknak is aktívabbaknak kell lenniük annak érdekében, hogy valós párbeszéd legyen a fejlődésről.
– A jogállamiság erősítésével kezdjük és zárjuk a folyamatot, ezt nyitjuk meg először és ezt zárjuk le utoljára. Ennek a ellenőrzése mindig jelen lesz a tárgyalások során – mondta a magyar biztos, aki megemlítette azt is, hogy az EU-nak vannak eszközei arra az esetre, ha egy jelölt állam nem tanúsít kellő előrehaladást. – Ebben az esetben a csatlakozási alapok csökkentését, vagy a pénzek folyósításának felfüggesztését is alkalmazni fogja az Európai Bizottság – emelte ki Várhelyi.
EU-csúcs: egyelőre csúszik a balkáni bővítés | Magyar HangUgyanakkor pontos határidőket nem tudott mondani, elsősorban azért, mert a vonakodó tagállamok álláspontja egyelőre változatlan. A terv az, hogy még a májusi zágrábi csúcs előtt zöld utat kapjon a tárgyalások megkezdése, ehhez azonban még nagyon sok munkára van szükség. Ennek része, hogy a zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a bizottság a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.
